4 millió gyereknek nincs tiszta vize Pakisztánban a halálos áradások után

Egy évvel azután, hogy katasztrofális árvizek pusztítottak Pakisztán területén, a dél-ázsiai országban mintegy 4 millió gyermek nem jut biztonságos vízhez.

  • Tornyos Kata

8 millió ember van az országban, akik továbbra is tiszta víz nélkül, árvíz sújtotta területeken élnek az UNICEF beszámolója szerint – olvasható a CNN-en. Körülbelül 30 000 iskola, 2 000 egészségügyi intézmény és 4 300 vízrendszer sérült vagy semmisült meg. A gyerekek egyharmada már az árvíz előtt sem járt iskolába, az alultápláltság elérte a vészhelyzeti szintet, és aggasztóan alacsony volt a biztonságos ivóvízhez és a higiéniai feltételekhez való hozzáférés.

„Az árvíz sújtotta területeken élő, veszélyeztetett gyerekek szörnyű évet éltek át” – mondta az UNICEF pakisztáni képviselője. Hozzátette: elvesztették szeretteiket, otthonaikat és iskoláikat. Ahogy visszatérnek a monszun esők, egyre nagyobb a félelem egy újabb éghajlati katasztrófától. A helyreállítási erőfeszítések folytatódnak, de sokan továbbra is elérhetetlen területken vannak, és nagy a kockázata annak, hogy a pakisztáni gyerekek feledésbe merülnek.

A tavalyi rekord monszun esőzések és a gleccserek olvadása által okozott áradások Pakisztán északi hegyvidéki régióiban közel 1600 ember életét követelték – több mint egyharmaduk gyermek volt –, és a becslések szerint további 33 millió embernek okozott károkat. Az árvíz az ország egyharmadát víz alá borította, és elmosta azotthonokat, így tízezrek kerültek az utcára ennivaló és tiszta víz nélkül.

Az éhezés és az emelkedő árak stresszt, szorongást és kétségbeesést okoznak, a  mérhetetlen szegénység sokakat arra késztetett, hogy elmeneküljenek az országból. Áprilisban – amely az iszlám szent hónapja – a ramadán idején emberek százai sorakoztak fel az utcákon egyetlen zacskó ingyenes lisztért.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.