Szeptember 11-ig kérhető az ingyenes „rákmegelőző” HPV-oltás

Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg 2020-tól a fiúk 68 százaléka.

  • Eduline/MTI

Szeptember 11-ig kérhetik a szülők gyermekeiknek az ingyenes HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltást, mondta el Molnár Zsuzsanna, a nemrég összevont Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádióban szerdán. Kiemelve: a szülőknek írásban kell nyilatkozni arról, igénylik-e a védőoltást a gyermeküknek.

Ennek a kitöltött, aláírt nyilatkozatnak a leadási határideje a szeptember 11, vagyis három hét múlva hétfő.

Az osztályvezető megjegyezte, hogy Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg 2020-tól a fiúk 68 százaléka. Pedig a fertőzés szinte minden embert érint, nők és férfiak egyaránt átesnek rajta legalább egyszer életük során – érvelt. A daganatos betegségek kialakulásának pedig az 5-6 százalékáért ez a vírus felelős. A leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásáért teszik felelőssé, de más rákos megbetegedést is okoz. Tehát a humán papilloma vírus elleni védőoltás tulajdonképpen „egy rákmegelőző védőoltás” – hangsúlyozta.

A vírusnak több mint száz típusa ismert, az oltóanyag a leggyakrabban megbetegedést okozó 9 típus ellen készíti fel a szervezetet. A szervezetünk általában képes segítség nélkül is legyőzni ezt a vírust, de nem alakul ki ellene védelem, ezért van szükség az oltásra – tette hozzá. Egy 2006-2007-ben törzskönyvezett vakcináról van szó, amiből már mintegy 500 milliót adtak be világszerte, megállapítva, hogy az oltás hatásos és biztonságos – igyekezett mindenkit megnyugtatni. Kiemelve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2030-ra a 15 éves korig a lányok 90 százaléka kapja meg a vakcinát.

„A méhnyakrák lenne az első olyan rákbetegség, amely felszámolható, hiszen kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: van védőoltás, illetve a méhnyakrákszűrés” – summázta.

(Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.