Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg 2020-tól a fiúk 68 százaléka.
Szeptember 11-ig kérhetik a szülők gyermekeiknek az ingyenes HPV (humán papilloma vírus) elleni védőoltást, mondta el Molnár Zsuzsanna, a nemrég összevont Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádióban szerdán. Kiemelve: a szülőknek írásban kell nyilatkozni arról, igénylik-e a védőoltást a gyermeküknek.
Ennek a kitöltött, aláírt nyilatkozatnak a leadási határideje a szeptember 11, vagyis három hét múlva hétfő.
Az osztályvezető megjegyezte, hogy Magyarországon átlagosan a lányok 80 százaléka kapta meg az oltást évente, míg 2020-tól a fiúk 68 százaléka. Pedig a fertőzés szinte minden embert érint, nők és férfiak egyaránt átesnek rajta legalább egyszer életük során – érvelt. A daganatos betegségek kialakulásának pedig az 5-6 százalékáért ez a vírus felelős. A leggyakrabban a méhnyakrák kialakulásáért teszik felelőssé, de más rákos megbetegedést is okoz. Tehát a humán papilloma vírus elleni védőoltás tulajdonképpen „egy rákmegelőző védőoltás” – hangsúlyozta.
A vírusnak több mint száz típusa ismert, az oltóanyag a leggyakrabban megbetegedést okozó 9 típus ellen készíti fel a szervezetet. A szervezetünk általában képes segítség nélkül is legyőzni ezt a vírust, de nem alakul ki ellene védelem, ezért van szükség az oltásra – tette hozzá. Egy 2006-2007-ben törzskönyvezett vakcináról van szó, amiből már mintegy 500 milliót adtak be világszerte, megállapítva, hogy az oltás hatásos és biztonságos – igyekezett mindenkit megnyugtatni. Kiemelve, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célja, hogy 2030-ra a 15 éves korig a lányok 90 százaléka kapja meg a vakcinát.
„A méhnyakrák lenne az első olyan rákbetegség, amely felszámolható, hiszen kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel ezt meg tudjuk tenni: van védőoltás, illetve a méhnyakrákszűrés” – summázta.
(Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
