A hőmérséklet elérheti a 49 fokot is nyáron, de ezzel a módszerrel az iskolákban a hőmérséklet akár 15 fokkal is csökkenthető.
Az észak-indiai sivatagi Jaisalmer városában, amelyet sárga homokkő építészetéről „Arany Városnak” is neveznek, a hőmérséklet a nyár csúcsán megközelítőleg elérheti a 49 Celsius-fokot is. Itt az épületeket régóta úgy tervezték, hogy alkalmazkodjanak a hőséghez, ezt a hagyományt a New York-i építész, Diana Kellogg is követte a Rajkumari Ratnavati Girls' School-ban végzett munkáival. – olvasható a CNN-en.
Kelloggot – aki általában csúcskategóriás lakóépületeket tervez – egy 2014-es jaisalmeri utazás motiválta. „Vannak olyan módszerek a terek hűtésére, amelyeket évszázadok óta használnak. Amit tettem, az az, hogy összeállítottam őket egy olyan kombinációban, amely a lehető leghatékonyabban működhet." – mondta az építész.
A szerkezethez helyi homokkő felhasználását választotta – egy éghajlat-ellenálló anyagot, amelyet régóta használnak az épületekhez a környéken. A Kellogg tervezésébe is beépített hagyományos technikák közé tartozik a belső falak mészvakolattal való bélése, ez egy természetes hűtőanyag, amely segít elengedni a párából adódó esetleges nedvességet. A régió más épületeitől inspirálva egy jali falat is telepített – egy homokkő rácsot, amely lehetővé teszi a szél felgyorsulását, ezáltal hűtve az udvart, miközben árnyékot ad a nap ellen. A magas mennyezet és az ablakok felszálló hőt bocsátanak ki az osztálytermekben, míg a napelemes tető árnyékot és energiát biztosít.
A projekt, amelynek célja, hogy a nők és lányok oktatásán keresztül erősítse meg az elnyomott nemet egy olyan régióban, ahol a nők írástudásának aránya a legalacsonyabb Indiában, a CITTA, egy amerikai non-profit szervezet megbízásából készül, amely gazdasági és oktatási támogatást nyújt a távoli és marginalizált nők számára. Ez az első lépés egy három részből álló építészeti projektben, amely egy női szövetkezeti központot és egy kiállítóteret is tartalmaz majd.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
