Egy iskola az indiai sivatagban, ami az extrém hőségben is hűvös marad

A hőmérséklet elérheti a 49 fokot is nyáron, de ezzel a módszerrel az iskolákban a hőmérséklet akár 15 fokkal is csökkenthető.

  • Tornyos Kata

Az észak-indiai sivatagi Jaisalmer városában, amelyet sárga homokkő építészetéről „Arany Városnak” is neveznek, a hőmérséklet a nyár csúcsán megközelítőleg elérheti a 49 Celsius-fokot is. Itt az épületeket régóta úgy tervezték, hogy alkalmazkodjanak a hőséghez, ezt a hagyományt a New York-i építész, Diana Kellogg is követte a Rajkumari Ratnavati Girls' School-ban végzett munkáival. – olvasható a CNN-en.

Kelloggot –  aki általában csúcskategóriás lakóépületeket tervez – egy 2014-es jaisalmeri utazás motiválta. „Vannak olyan módszerek a terek hűtésére, amelyeket évszázadok óta használnak. Amit tettem, az az, hogy összeállítottam őket egy olyan kombinációban, amely a lehető leghatékonyabban működhet." – mondta az építész.

A szerkezethez helyi homokkő felhasználását választotta – egy éghajlat-ellenálló anyagot, amelyet régóta használnak az épületekhez a környéken. A Kellogg tervezésébe is beépített hagyományos technikák közé tartozik a belső falak mészvakolattal való bélése, ez egy természetes hűtőanyag, amely segít elengedni a párából adódó esetleges nedvességet. A régió más épületeitől inspirálva egy jali falat is telepített – egy homokkő rácsot, amely lehetővé teszi a szél felgyorsulását, ezáltal hűtve az udvart, miközben árnyékot ad a nap ellen. A magas mennyezet és az ablakok felszálló hőt bocsátanak ki az osztálytermekben, míg a napelemes tető árnyékot és energiát biztosít.

A projekt, amelynek célja, hogy a nők és lányok oktatásán keresztül erősítse meg az elnyomott nemet egy olyan régióban, ahol a nők írástudásának aránya a legalacsonyabb Indiában, a CITTA, egy amerikai non-profit szervezet megbízásából készül, amely gazdasági és oktatási támogatást nyújt a távoli és marginalizált nők számára. Ez az első lépés egy három részből álló építészeti projektben, amely egy női szövetkezeti központot és egy kiállítóteret is tartalmaz majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.