Egy iskola az indiai sivatagban, ami az extrém hőségben is hűvös marad

A hőmérséklet elérheti a 49 fokot is nyáron, de ezzel a módszerrel az iskolákban a hőmérséklet akár 15 fokkal is csökkenthető.

  • Tornyos Kata

Az észak-indiai sivatagi Jaisalmer városában, amelyet sárga homokkő építészetéről „Arany Városnak” is neveznek, a hőmérséklet a nyár csúcsán megközelítőleg elérheti a 49 Celsius-fokot is. Itt az épületeket régóta úgy tervezték, hogy alkalmazkodjanak a hőséghez, ezt a hagyományt a New York-i építész, Diana Kellogg is követte a Rajkumari Ratnavati Girls' School-ban végzett munkáival. – olvasható a CNN-en.

Kelloggot –  aki általában csúcskategóriás lakóépületeket tervez – egy 2014-es jaisalmeri utazás motiválta. „Vannak olyan módszerek a terek hűtésére, amelyeket évszázadok óta használnak. Amit tettem, az az, hogy összeállítottam őket egy olyan kombinációban, amely a lehető leghatékonyabban működhet." – mondta az építész.

A szerkezethez helyi homokkő felhasználását választotta – egy éghajlat-ellenálló anyagot, amelyet régóta használnak az épületekhez a környéken. A Kellogg tervezésébe is beépített hagyományos technikák közé tartozik a belső falak mészvakolattal való bélése, ez egy természetes hűtőanyag, amely segít elengedni a párából adódó esetleges nedvességet. A régió más épületeitől inspirálva egy jali falat is telepített – egy homokkő rácsot, amely lehetővé teszi a szél felgyorsulását, ezáltal hűtve az udvart, miközben árnyékot ad a nap ellen. A magas mennyezet és az ablakok felszálló hőt bocsátanak ki az osztálytermekben, míg a napelemes tető árnyékot és energiát biztosít.

A projekt, amelynek célja, hogy a nők és lányok oktatásán keresztül erősítse meg az elnyomott nemet egy olyan régióban, ahol a nők írástudásának aránya a legalacsonyabb Indiában, a CITTA, egy amerikai non-profit szervezet megbízásából készül, amely gazdasági és oktatási támogatást nyújt a távoli és marginalizált nők számára. Ez az első lépés egy három részből álló építészeti projektben, amely egy női szövetkezeti központot és egy kiállítóteret is tartalmaz majd.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.