Élvezhetetlenül nagy volt a tömeg a Sziget második napjának legnagyobb koncertjén

Míg az első nap egy kissé csikorogva indult be az idei Sziget Fesztivál motorja, a második napra már akkorát robbant, hogy azt még Budapest másik végében is hallották. Ennek viszont megvannak az árnyoldalai is.

  • Székács Linda

Tömegek lepték el az elmúlt két napban a Hajógyári-szigetet, csakúgy, mint két év kivételével már harminc éve minden augusztusban. Az idei Sziget Fesztivál augusztus 10. és 15. között várja jobbnál jobb fellépőkkel a látogatókat, ezért azonban meglehetősen borsos árat is kér. Van olyan nap, amire a napijegy 42 ezer forintba kerül, míg a heti bérlet ára akár a 200 ezret is meghaladhatja, nem beszélve a bent található árakról, hiszen annak ellenére, hogy idén az összes vendéglátóegységben kötelező legalább egy, maximum 2500 forintos opciót is árulni, ezzel aligha laknak jól az éhes fesztiválozók, a lángos, hamburger, kínai vagy éppen mexikói opció pedig akár 5-9000 forintba is kerülhet.

Ennek ellenére most is sokan választották a Sziget Fesztivált és Budapestet a nyár egyik utolsó állomásának. Érkeztek a fesztiválra Hollandiából, Németországból, Ukrajnából, Olaszországból és Belgiumból is, de találkoztunk fesztiválozókkal Argentínából és még Új-Zélandról is, hiszen idén is olyan nagy nevek vannak a fellépők között, mint az Imagine Dragons, Macklemore, YUNGBLUD, Lorde és Billie Eilish.

Az igazán nagy tömeg azonban nem az első napon érkezett meg Óbudára, hanem a második délután. Kétség sem fér hozzá, hogy a kellemetlenül nagyra duzzadt tömeg nagy részét a népszerű amerikai banda, az Imagine Dragons vonzotta a Hajógyárira. Az első napon ugyanis kellemes távolságból, levegős helyről pillanottunk bele a Flore + the Machine furcsa hangulatú koncertjébe, a második este viszont akármennyire is igyekeztünk, elsodort minket a tömeg.

 

Kriza Márton

A Sziget második napja kétségtelenül teltházas volt, ami bizonyos szempontokból óriási siker mind a szervezők, mind az egyébként nagyon szerénynek tűnő szupersztár, Dan Reynolds számára, másrészt viszont megvannak az árnyoldalai is: a tömeg közepén dohányfüstben és lökdösődő emberek között állva sajnos a közönség nagy része képtelen volt élvezni az egyébként fantasztikus koncertet.

Valamikor a délután folyamán ugyanis, az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb előadója, YUNGBLUD energikus koncertje után több tízezren próbáltak még minél közelebb nyomulni a nagyszínpadhoz, ami végeláthatatlan, levegőtlen, nem utolsó sorban pedig veszekedő tömeget eredményezett, akik magyarul és angolul egyaránt dühösen kiabáltak egymásra a tolakodás és a tömegben való mászkálás miatt. Míg tehát a színpadon folyamatosan robbantak a konfettik és olyan népszerű slágerek hangzottak el, mint a Thunder, a Believer, a Demons és a Whatever It Takes, a mi szempontunkból úgy tűnt, a tömeg egy része hiába kapja fel a fejét és örül a dalokat hallva, ezzel együtt azt is alig várja, hogy kiszabadulhasson a tömegből és hazamehessen.

 

Kriza Márton
Azonban ez sem volt egyszerű mutatvány, hiszen a több tízezres tömeg nagy része szintén már a koncert után haza szeretett volna jutni, így mind egyszerre indultak meg a K-híd felé, ahol hangosbemondók figyelmeztették őket, hogy a kijutás ezúttal lassabb a megszokottnál, a rengeteg ember miatt csak szakaszosan engednek át a hídon.

Nekünk körülbelül 70 percünkbe telt kijutni a helyszínről, másoknak ez közel két óra volt, de egy mögöttünk álló csapat néhány tagja a tömeget látva úgy döntött, inkább visszafordul és bulizik még néhány órát, hátha addig lenyugodnak a kedélyek.

A hídra felvergődve pedig még épp elcsíptük, ahogy az egyik biztonsági őr megkérdezi a másikat: vajon mi történne, ha egy ekkora tömegben most robbanna egy petárda?

Nem tudjuk, nem is szeretnénk, és valószínűleg nem is fogjuk megtudni, hiszen a Sziget területére tilos ilyesmit bevinni, a helyszínt pedig több száz rendőr, tűzoltó, mentő és biztonsági szakember biztosítja. Bár, ők azért nehezen veszik észre, ha egy közel százezres tömeg közepén valaki éppen elájul.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.