Konténerhajón, riksán, de repülővel egyszer sem - a világ összes országában járt egy dán utazó

Torbjørn „Thor” Pedersen 2013-ban vágott neki a nem akármilyen útnak, ami a tervezett négy év helyett tíz évig tartott.

  • Székács Linda

Egyszer sem ült repülőre, napi 20 dollárból élt és legalább 24 órát tartózkodott egy országban az a dán férfi, aki 2013. október 10-én szó szerint a nyakába vette a világot és azzal az elképzeléssel indult útnak, hogy a korábban említett feltételek betartásával a világ összes országát bejárja - írta meg a hvg.hu.

A 44 éves férfi július 26-án a Maldív-szigeteken fejezte be a különleges útját. Eredetileg úgy tervezte, hogy négy év alatt tudja majd teljesíteni a tervét. Bár korábban logisztikával és szállítmányozással foglalkozott, ami nagyban segítette a tervezést, az út még így sem volt teljesen zökkenőmentes. 2020-ban a pandémia miatt két évre Hongkongban ragadt, Ghánában maláriás lett, egy négynapos vihar miatt az Atlanti-óceánon ragadt Izlandról Kanadába tartva, de átkelt lezárt határokon a konfliktusövetezetekben is, és sokszor lerobbant hajók, vagy épp a bürokrácia is útját állták.

A férfi végül 3576 napig volt úton, Ennyi idő alatt 358 883 kilométert tett meg, mindezt 379 konténerhajóval, 158 vonattal, 351 busszal, 219 taxival, 33 hajóval és 43 riksával.

Bár sokszor megfordult a fejében, hogy feladja a tervét, a legjobb tapasztalata az volt, hogy a legtöbb helyen kedvességgel találkozott.

 

„Azzal a mottóval indultam el erre az útra, hogy az idegen olyan barát, akivel még sosem találkoztál, és újra és újra bebizonyosodott, hogy ez igaz – mondta. – Vagy én vagyok a legszerencsésebb ember a világon, vagy a világ sokkal jobb hely annál, mint azt a legtöbb ember a közösségi médiában és a sajtóban megjelenő ijesztő, drámai hírek alapján elhiszi" - mondta a férfi, aki végül 33 napnyi, teherhajóval történő utazás után ért haza Dániába.

A kalandjairól egyébként blogot is írt és a közösségi médiában is rendszeresen beszámolt az élményeiről, de várhatóan dokumentumfilm és könyv is készül majd az életéről.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.