Első helyezett lett a találmányával a BME csapata egy nemzetközi versenyen

A Gellit nevű innovációjuk a világ élelmezésében is segítség lehet.

  • Tornyos Kata

Ez az első alkalom, hogy a nemzetközi "Danube Cup" versenyen magyar hallgatók első helyezést értek el. Innovációjuk a modern állattartó és növénytermesztő gazdaságok számára lehet hiánypótló megoldás: a fiatalok egy újszerű talajkondicionáló és tápanyagutánpótló készítményt dolgoztak ki – olvasható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem honlapján.

A Gellit nevű találmányt Farkas Szabolcs és Mészáros Márton fejlesztették ki, akik a BME Vegyészmérnöki és Bioménöki Kar (BME VBK) biomérnök mesterszakos hallgatói.

A Gellit nem szennyezi a környezetet a bomlástermékeivel, ellentétben a műtrágyával, amelynek előállításához földgáz szükséges

– sorolta innovációjuk előnyeit Mészáros Márton, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy üzleti modelljükben a természetes összetevőkből álló termék értékesítésén túl nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy megismertessék és közelebb hozzák a gazdákhoz a tudomány alapú szemléletet, amelynek eszköztárával növelhetik a termőterületeik hatékonyságát.

A csapat a tudását és ötlete piacérettségét tette mérlegre a Danube Cup versenyen, amelynek nemzetközi döntőjében 4 ország 16 csapata között a Gellit bizonyult a legjobbnak. A találmányról szóló videót innen érhetitek el:

A Danube Cup hallgatói innovációkról és startupokról szóló versenysorozatot eredetileg Vecsenyi János, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint Danyi Pál, a tanszék egyetemi docense hívta életre hét évvel ezelőtt a Műegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) vállalkozó hallgatói számára. A 2016-ban elindult Danube Cup startup versenyt rövid időn belül jelentős nemzetközi érdeklődés is övezte: több Duna-menti egyetem is csatlakozott a versenysorozathoz

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.