"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

Gáspár Sándor hátrányos helyzetű diákként indult, ma viszont már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

  • Székács Linda

Általános iskolában is már jól tanultam és valahogy mindig is megvolt bennem az igény a továbbjutásra. Nagyon hamar és fiatalon felismertem a környezetemben a nincstelenséget, amit én el akartam kerülni. Egyetlen kitörési lehetőségem a tanulás volt, amiben édesanyám és a tanáraim is támogattak és biztattak. Mindig egyengették az utam, bátorítottak, s elhitették velem, hogy több van bennem, mint amit én gondolok

- mondta el a Ripostnak Gáspár Sándor, aki ma már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

Posted by Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet on Friday, December 13, 2019A cikk szerint a 28 éves roma fiatal egy Nógrád megyei településen nőtt fel hátrányos helyzetű, de támogató családban, így az általános iskolai tanulmányait követően Balassagyarmaton tanulhatott tovább az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, ami elmondása szerint ugródeszka volt az életében. Később innen felvételizett az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, ahol 2021-ben történelem-etika szakos tanárként szerzett diplomát, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudomtudományok szakán tanul.

Az egri tanulmányaim alatt is már foglalkoztattak bizonyos kérdések, területek, mint a felzárkózás, oktatás, ifjúságpolitika, sőt egy-egy programnak önkéntese vagy dolgozója is voltam. Egerben tagja lettem az Egri Roma Szakkollégiumnak, és itt találkoztam a felzárkózás-politika munkatársaival is, akik végül meghívtak a jelenlegi munkámra a minisztériumba

- tette hozzá.

Mivel ő is megtapasztalta a kitartás és a tanulás eredményét, munkájában hozzá hasonló fiataloknak szeretne hasonló lehetőségeket teremteni és motiválni őket arra, hogy megvalósítsák a kitűzött céljaikat.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.