"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

Gáspár Sándor hátrányos helyzetű diákként indult, ma viszont már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

  • Székács Linda

Általános iskolában is már jól tanultam és valahogy mindig is megvolt bennem az igény a továbbjutásra. Nagyon hamar és fiatalon felismertem a környezetemben a nincstelenséget, amit én el akartam kerülni. Egyetlen kitörési lehetőségem a tanulás volt, amiben édesanyám és a tanáraim is támogattak és biztattak. Mindig egyengették az utam, bátorítottak, s elhitették velem, hogy több van bennem, mint amit én gondolok

- mondta el a Ripostnak Gáspár Sándor, aki ma már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

Posted by Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet on Friday, December 13, 2019
A cikk szerint a 28 éves roma fiatal egy Nógrád megyei településen nőtt fel hátrányos helyzetű, de támogató családban, így az általános iskolai tanulmányait követően Balassagyarmaton tanulhatott tovább az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, ami elmondása szerint ugródeszka volt az életében. Később innen felvételizett az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, ahol 2021-ben történelem-etika szakos tanárként szerzett diplomát, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudomtudományok szakán tanul.

Az egri tanulmányaim alatt is már foglalkoztattak bizonyos kérdések, területek, mint a felzárkózás, oktatás, ifjúságpolitika, sőt egy-egy programnak önkéntese vagy dolgozója is voltam. Egerben tagja lettem az Egri Roma Szakkollégiumnak, és itt találkoztam a felzárkózás-politika munkatársaival is, akik végül meghívtak a jelenlegi munkámra a minisztériumba

- tette hozzá.

Mivel ő is megtapasztalta a kitartás és a tanulás eredményét, munkájában hozzá hasonló fiataloknak szeretne hasonló lehetőségeket teremteni és motiválni őket arra, hogy megvalósítsák a kitűzött céljaikat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.