"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

Gáspár Sándor hátrányos helyzetű diákként indult, ma viszont már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

  • Székács Linda

Általános iskolában is már jól tanultam és valahogy mindig is megvolt bennem az igény a továbbjutásra. Nagyon hamar és fiatalon felismertem a környezetemben a nincstelenséget, amit én el akartam kerülni. Egyetlen kitörési lehetőségem a tanulás volt, amiben édesanyám és a tanáraim is támogattak és biztattak. Mindig egyengették az utam, bátorítottak, s elhitették velem, hogy több van bennem, mint amit én gondolok

- mondta el a Ripostnak Gáspár Sándor, aki ma már a Belügyminisztériumban foglalkozik felzárkózás-politikával.

Posted by Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézet on Friday, December 13, 2019
A cikk szerint a 28 éves roma fiatal egy Nógrád megyei településen nőtt fel hátrányos helyzetű, de támogató családban, így az általános iskolai tanulmányait követően Balassagyarmaton tanulhatott tovább az Arany János Tehetséggondozó Program keretében, ami elmondása szerint ugródeszka volt az életében. Később innen felvételizett az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre, ahol 2021-ben történelem-etika szakos tanárként szerzett diplomát, jelenleg pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudomtudományok szakán tanul.

Az egri tanulmányaim alatt is már foglalkoztattak bizonyos kérdések, területek, mint a felzárkózás, oktatás, ifjúságpolitika, sőt egy-egy programnak önkéntese vagy dolgozója is voltam. Egerben tagja lettem az Egri Roma Szakkollégiumnak, és itt találkoztam a felzárkózás-politika munkatársaival is, akik végül meghívtak a jelenlegi munkámra a minisztériumba

- tette hozzá.

Mivel ő is megtapasztalta a kitartás és a tanulás eredményét, munkájában hozzá hasonló fiataloknak szeretne hasonló lehetőségeket teremteni és motiválni őket arra, hogy megvalósítsák a kitűzött céljaikat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.