Van különbség a pandémia előtt és alatt született kisgyermekek készségeiben

A Covid-19 és a karantén felrúgta az addig megszokott életünket. De milyen hatással volt ez a fajta változás az akkor született gyerekekre? Egy új felmérés szerint lehetnek bizonyos eltérések a pandémia előtt és a közben született kisgyerekek készségei között.

A pandémia ideje alatt született csecsemők bár hasonló viselkedést és fejlődést mutatnak, mint a Covid-19 előtt születettek, egy kivétel mégis van. A kommunikációs készségeik elmaradnak a többi gyermekéhez képest – számolt be róla a The Guardian.

A Royal College of Surgeons in Ireland (RCSI) kutatói a tanulmányukban azt szerették volna megvizsgálni, hogy milyen volt az élete a pandémiában született csecsemőknek, és ez járt-e esetleges következménnyel az egészségük és fejlődésük szempontjából. A tanulmányban a lezárást követő első három hónapban született csecsemőket hasonlították össze a pandémia előtt született ugyanennyi idős babákkal, így összesen 354 család és azok gyermekei vettek részt a vizsgálatban.

A kutatás legérdekesebb eredményeként megállapították, hogy a pandémia alatt született csecsemők kommunikációs pontszáma valamennyivel alacsonyabb a többiekéhez képest. Ezt az is indokolhatja, hogy a karantén alatt az újszülöttek csak nagyon kevés rokonnal vagy családi baráttal érintkezhettek, így feltételezhetően kevesebb szót is hallhattak, mint általában ebben a korban szoktak, így valószínűsíthető tehát, hogy ez okozhatja az eltérést. Viszont fontos kihangsúlyozni, hogy más tulajdonságokban – mint a motoros készségek – nem találtak a teljesítményükben eltérést a járvány előtt született gyerekekéhez képest., és további jó hír, hogy a szülők által kitöltött kérdőívek nem mutattak eltérést a viselkedésében, alvási problémákban, szorongásban vagy szocializációs nehézségekben sem.

Az idősebb gyerekek tudományos teljesítésére viszont annál inkább hatással volt a járvány. Angliában az általános iskolai tanulók máig rosszabbul teljesítenek matematikában, írásban és olvasásban, mint a bezárások előtti időkben tanult gyerekek. Jelenleg kevesebb, mint a gyerekek háromötöde éri el az elvárt színvonalat az előbb említett területeken. Ennek oka egyértelműen az online oktatás volt, amit az iskola első éveiben szinte lehetetlen ugyan olyan eredménnyel elvégezni, mint a jelenlétit, aminek következményeivel sok gyermeknek kell megküzdenie világszinten.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.