Közéleti témájú gyerekújságot indít a HVG publicistája az ELTE tanszékvezetőjével közösen

Kispolgár néven indul új, közélettel foglalkozó gyerekújság. Több mint 30 éve nem volt Magyarországon hasonló sajtótermék.

  • Tornyos Kata

Kispolgár néven indul új, közélettel foglalkozó gyerekújság. Az internetes lap alapítója Tóta W. Árpád, a HVG publicistája, de tanácsadóként részt vesz a munkában Polyák Gábor médiajogász, az ELTE Médiatanszékének vezetője és a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója is – írta meg a Média1.

„Közéleti gyerekújságot indítunk, mert szükség van rá. Szükségük van rá a gyerekeknek, akiknek joguk van informálódni mindarról, ami érinti és érdekli őket: a háborúról, járványról, az oktatás helyzetéről, az uniós pénzekről vagy a választásokról. Szüksége van ezenkívül a sajtónak arra, hogy tíz és húsz év múlva is legyenek újságolvasók” – mondta Tóta W. Árpád a lapnak.

Az öntudatos polgár újságot olvas. Onnan tudja, mi folyik a világban. De mit adjon a gyermeke kezébe? Hogyan szoktassa rá a tájékozódásra? Mit tegyen, ha nincs mindig ideje és energiája elmagyarázni a háborút, a járványt, a magyar és az amerikai választásokat, és közben azt is, mi az a parlament és kongresszus, mi az infláció és a korrupció, és hogy kell-e félni az atomtól? Pedig a gyerek fülel, kérdez, és tudni akar. Miért is nincs gyerekújság? Hát most lesz, ha segítesz – olvasható a publicista által alapított gyermekujság.hu-n.

Tóta W. Árpád azt is elárulta, hogy az újság, amelyet egyelőre Kispolgárnak neveznek, egy ingyenes, mobilapplikációként működő hírportál lesz, takarékos költségvetéssel és kis létszámú szerkesztőséggel. A tervek szerint szeptemberben jelenik meg az első szám, de karácsony előtt biztosan.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.