A középiskolások nagy része saját vállalkozás indítását tervezi, kevesen számítanak állami nyugdíjra, a túlnyomó többség nyomon követi, hogy mire költ, és már pénzt is félretesznek – derült ki egy friss kutatásból.
A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik – derült ki az EY GDS és a Junior Achievement Hungary által közösen szervezett Innovációs napon megkérdezett diákok válaszaiból.
A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Tíz diákból négy használ bankkártyát, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó: a legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.
Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.
Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
