Vállalkozást indítanának és nem akarnak az állami nyugdíjra támaszkodni – így bánnak a középiskolások a pénzügyeikkel

A középiskolások nagy része saját vállalkozás indítását tervezi, kevesen számítanak állami nyugdíjra, a túlnyomó többség nyomon követi, hogy mire költ, és már pénzt is félretesznek – derült ki egy friss kutatásból.

  • Tornyos Kata

A válaszadó diákok közel kétharmada dolgozik – a túlnyomó többség alkalmanként, például a nyári szünetben –, egyharmaduk pedig tervezi, hogy valamilyen pénzkereseti lehetőséget keres. A diákok tudatosan bánnak a megkeresett pénzzel és a zsebpénzükkel: a legtöbben jövedelmük 10-50 százalékát félreteszik – derült ki az EY GDS és a Junior Achievement Hungary által közösen szervezett Innovációs napon megkérdezett diákok válaszaiból.

A megkérdezettek közel harmada szórakozásra, például fesztivál- vagy koncertjegyekre, negyede utazásra, ötödük pedig hobbira spórol. Tíz diákból négy használ bankkártyát, a többiek egyenlő arányban a készpénzt és a mobilfizetési megoldásokat preferálják. A tanulók meglepően tudatosak, ha a kiadásaikról van szó: a legtöbben nyomon követik, hogy mire költenek: a csoport több mint fele minden kiadását feljegyzi, esetenként mobilalkalmazás segítségével, míg a többiek csak a jelentősebb összegeket tartják számon.

Szinte minden diák arra számít, hogy legkésőbb 25 éves korára pénzügyileg függetlenné válik a szüleitől. Közel egyötödük 18 éves korára tervezi ezt, egyharmaduk 19 és 21 éves kora között, és csekély többségük még ennél is idősebb korban.

Bár a válaszadók mind pályakezdő fiatalok, többségük már a nyugdíjas éveik miatt aggódik. A legtöbben nem tervezik, hogy az állami nyugdíjra vagy nyugdíjmegtakarításokra támaszkodhatnak, és inkább vállalkozásukból, illetve befektetéseik vagy bérleményeik hozamából kívánják fenntartani magukat.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.