Gyakran úgy érzik, útban vannak - a MOME ezzel az eszközel segítené a gyerekek városi biztonságérzetét

Létrehozott egy köztéri rendszert a gyerekek biztonságának megőrzése érdekében a MOME, amely egy ülő-és tárolófelülettel kombinált, akár forgalomcsillapításra is alkalmas kirohanásgátló installáció.

  • Tornyos Kata

Szűk, forgalmas utcák, keskeny járdák, rengeteg parkoló autó, és annál kevesebb zöldfelület - Erzsébetváros jellegzetességei a kerületben tanuló több száz diák mindennapjaira hatással vannak. Ezért a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) és az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetével közösen kutatást végzett a budapesti általános iskolások között arról, hogy milyen tapasztalataik vannak a városi közlekedéssel kapcsolatban – olvasható a MOME közleményében.

A diákok a workshopok során elmondták, hogy gyakran érzik úgy, hogy „útban vannak”, nem észrevehetők a közlekedésben. A kutatás részeként zajló prototípus-tervezési folyamatban az egyik, önkéntesen bevonódó iskola diákjai vettek részt. Kirajzolódott, hogy több térre és zöldre, kerülőutak ismeretére, fényre, tárolási lehetőségekre, illetve a tömegközlekedési megállók levegősebbé tételére van nagyobb igény. A szempontokat figyelembevéve született meg a “Láda” alapelemekből álló moduláris köztéri rendszer, mely egyszerre funkcionál kirohanásgátlóként az iskolák előtt, biztosít ülő-, tároló- és zöldfelületet, valamint javítja az iskola láthatóságát az autósok szemében, ezáltal potenciálisan a forgalmat is lassítva.

MOME – Turós Balázs

A kísérleti jellegű installációt, melynek része a természetes alapanyagú útburkolati felfestés is, a készítők egyelőre csak néhány hónapra tervezték, a tartósabb megoldásokat a következő tanévben alakítják ki. A Kertész utcai iskola elé kihelyezett, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal közösen megvalósított beavatkozást reményeik szerint több hasonló is követi majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.