Még a NASA fedezte fel őket, de egy olyan műholddal, ami gyakran változtatja látómezejét, még nem tudták teljes bizonyossággal igazolni a létezésüket, ami most megtörtént.
A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével a berni és a genfi egyetem bejelentése alapján. Az ESA Twitter-oldalán azt írta, ezek a „mini Neptunuszoknak” becézett rejtélyes bolygók egyik naprendszerbelihez sem hasonlóak.
Our @ESA_CHEOPS exoplanet mission confirmed the existence of four warm #exoplanets orbiting four stars in our Milky Way. These mysterious planets are unlike any planet in our Solar System, and are nicknamed 'mini-Neptunes' ������ https://t.co/L37SG8J1yk pic.twitter.com/9dshiCxyiK
— ESA (@esa) June 8, 2023
A Föld és a Neptunusz közti méretű négy exobolygó a Tejútrendszer négy csillaga körül kering közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. Első nyomaikat még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Tess küldetése fedezte fel, ám mivel az ottani műhold 27 naponta változtatja látómezejét, ez megakadályozta abban, hogy hosszabb pályán keringő bolygókat találjon – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.
A műhold azonban így meg tudta figyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt, amikor egy kitakarják azok fényének egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Viszont ennek ellenére sem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még kulcsfontosságú információk hiányoztak. Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában.
A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült is lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.
A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy a NASA James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik ugyanis, mit tartalmaz a légkörük, és azt megállapíthatják, hogy milyen a külső rétegeik összetétele – közölte az ESA.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: NASA / ESA / CSA)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
