Napi tudomány: Négy új bolygó létét erősítették meg a Naprendszeren kívül

Még a NASA fedezte fel őket, de egy olyan műholddal, ami gyakran változtatja látómezejét, még nem tudták teljes bizonyossággal igazolni a létezésüket, ami most megtörtént.

  • Eduline/MTI

A Tejútrendszer négy új exobolygójának, vagyis Naprendszeren kívüli planétájának létét erősítette meg egy nemzetközi kutatócsoport az Európai Űrügynökség (ESA) és a Svájci Űrhivatal Cheops űrteleszkópja segítségével a berni és a genfi egyetem bejelentése alapján. Az ESA Twitter-oldalán azt írta, ezek a „mini Neptunuszoknak” becézett rejtélyes bolygók egyik naprendszerbelihez sem hasonlóak.

A Föld és a Neptunusz közti méretű négy exobolygó a Tejútrendszer négy csillaga körül kering közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. Első nyomaikat még az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Tess küldetése fedezte fel, ám mivel az ottani műhold 27 naponta változtatja látómezejét, ez megakadályozta abban, hogy hosszabb pályán keringő bolygókat találjon – magyarázta Hugh Osborn, a berni egyetem munkatársa.

A műhold azonban így meg tudta figyelni a bolygók átvonulását a csillagaik előtt, amikor egy kitakarják azok fényének egy részét. Amikor a Tess két évvel később ugyanazt a területet pásztázta, ismét hasonló átvonulásokat figyelt meg ugyanazon csillagok előtt. Viszont ennek ellenére sem lehetett minden kétséget kizáróan bebizonyítani az exobolygók létét, mert még kulcsfontosságú információk hiányoztak. Ekkor jött a képbe a Cheops űrteleszkóp. A tudósok kiszámították az exobolygók vélhető keringési idejét, és az űrteleszkópot a Tess által már megfigyelt csillagokra irányították a várható átvonulás időpontjában.

A Cheopsnak többszöri próbálkozás után sikerült is lencsevégre kapnia a bolygókat, megerősítve létezésüket.

A négy frissen igazolt exobolygó fényes csillagok körül kering, így tökéletes jelöltek arra, hogy a NASA James Webb űrteleszkópja vagy az ESA Ariel-missziója megvizsgálja őket. Spektroszkópjaikkal felfedezhetik ugyanis, mit tartalmaz a légkörük, és azt megállapíthatják, hogy milyen a külső rétegeik összetétele – közölte az ESA.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: NASA / ESA / CSA)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.