„Szeretnék diplomás roma lenni” – tanítónak készül Galamb Alex, az év embere

A szakmunkás bizonyítvány és az érettségi megszerzése után az egyetem felé vezet Galamb Alex útja, aki a mélyszegénységből kitörve hamarosan a tanítói katedrán állhat.

  • Székács Linda

Technikusi képesítést szerzett, tanítóképző szakra felvételizett Galamb Alex, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiatal pék, aki 2023-ban az év embere lett – számolt be róla a Metropol.

A Sütni Jó! Alapítványt működtető roma származású férfi mélyszegénységből tört fel, majd vált sikeres pék- és cukrász mesterré. Galamb Alex a Metropolnak azt mondta, miután az édesapja korán elhunyt, az édesanyja olyan mély depresszióba esett, hogy nem gondoskodott tovább róla, ezért 14 évesen maga kérte, hogy vegyék fel a miskolci gyermekvárosba. „Korábban azt sem tudtam, hogyan működik az angolvécé, az illemhely használata után nem mostam kezet, és pláne nem tisztálkodtam naponta” – mondta el a lapnak.

Alex azt is hozzátette, mindezekről azért érzi fontosnak, hogy beszámoljon, mert nagyon sok szegény gyerek él az országban, akiknek szeretné megmutatni, hogy van kiút a nyomorból. A fiatal fiú először szakmát szerzett, majd a könyvtárban tanuló egyetemistákat látva rájött, hogy ő is szeretne közéjük tartozni, így a szakmunkás képesítés megszerzése után leérettségizett, az álma pedig úgy tűnik, hamarosan valóra válhat, hiszen - bár az eredményt csak júliusban kapja meg - felvételizett a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanítóképző szakára.

Ugyan csak nyár elején értesítenek arról, hogy bekerültem-e, nagyon jók a megérzéseim. Szeretnék diplomás roma lenni. Boldog lennék, ha kicsi gyerekeket taníthatnék írni-olvasni és számolni, miközben az alapítványomat sem hanyagolnám. Az is lehet, hogy elindítok egy saját pék-cukrász vállalkozást

– magyarázta Alex, aki egyébként az alapítványán keresztül rendszeresen segít rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeken, legyen szó adományokról vagy mentorálásról.

(Kiemelt kép: HírFM)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.