A valaha élt legnagyobb termetű erszényes maradványait fedezték fel Ausztráliában

A 3,5 millió évvel ezelőtt élő hatalmas állat akár 250 kilogrammot is nyomhatott.

  • Tornyos Kata

Az Ausztrália középső részén 2017-ben felfedezett maradványokat háromdimenziós képalkotóval elemezték, és egy szerdán közzétett tanulmányban megállapították, hogy az eddig ismertekhez képest új fajról, a valaha élt legnagyobb termetű erszényesről van szó – olvasható az MTI-n.

A Flinders Egyetem kutatói azt feltételezik, hogy az állat legközelebbi mai rokona a vombat lehet. Az őserszényes a 2,5-5,3 millió évvel ezelőtti pliocén korban élt, abban az időszakban, amikor Ausztrália egyre szárazabbá vált és a füves legelők kezdtek egyre elterjedtebbé válni. Itt találtok képet arról, hogy hogyan nézett ki.

A legtöbb ma élő nagytestű növényevő, mint az elefánt vagy az orrszarvú, ujjon járó, vagyis a sarkuk nem éri a földet járás közben. A Diprotodontia rendjébe tartozó állatok, mint a most felfedezett erszényes, viszont talpon járók, azaz - az emberhez hasonlóan - a sarokcsontjuk érintkezik a talajjal járás közben - mondta el Jacob van Zoelen, az új őserszényest bemutató tanulmány egyik szerzője.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.