Holland diákok állítják: megtervezték a leghatékonyabb hidrogénhajtású autót

A tervek szerint a kocsi kétezer kilométernél is többet futhat egy kilónyi üzemanyaggal, erre szüksége is lesz, mert a tervezői megdöntenének vele egy tavalyi rekordot.

  • Tarnay Kristóf

A világ leghatékonyabb hidrogénmeghajtású autóját készítették el – ezt állítja a holland Delfti Műszaki Egyetem Eco-Runner nevű diákcsapata. Az ERXIII nevű járművet úgy tervezték, hogy 1 kilogramm hidrogén üzemeanyaggal 2 ezer kilométernél is többet meg tudjon tenni, írja a The Next Web. Ez egy Amszterdam-Kijev-távolság – érzékelteti a lap.

Hogy ez valóban így lesz-e, azt a Shell júniusi, franciaországi Eco-Marathonján fogják letesztelni, ahol más európai diákcsapatokkal versenyeznek, hogy megdöntsék az eddigi leghosszabb hidrogénnel tankolás nélkül megtett távolság rekordját. Ehhez szükség is lesz a 2 ezer kilométer feletti távra, a rekord ugyanis egészen pontosan 2056 kilométer, amelyet egy metanol üzemanyagcellás meghajtású Renault Zoéval tettek meg 2022-ben.

A nyolcvankilós szénszálas járművet a lehető leginkább aerodinamikusra tervezték, állandó 45 kilométer per órás sebességgel ezt a távot három napon belül meg tudná tenni. Julian de Kler, a csapat vezetője arról beszélt: a hatékonyságra és a megbízhatóságra összpontosítottak idei projektjük során.

Nem ez az első hidrogénhajtású jármű ugyanis, amelyet az elmúlt években összeraktak. Mint mondta, a tavalyi változatuk már bizonyított hatékonyság terén, most a megbízhatóságot fejlesztették a rekordkísérletre készülve. Míg a hagyományos autókról való átállás során a legnagyobb figyelmet az elektromos járművek kapják, a csapat ugyanis úgy látja, a hidrogénes autóknak is helyük van a pályán. Eliane van Boxtel műveleti vezetőjük ugyanis úgy látja, az áramhálózatok kapacitásai miatt a villamosítás csupán az egyik része a kérdés megoldásának.

(Kiemelt kép: Eco-Runner Team Delft, YouTube)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.