A tervek szerint a kocsi kétezer kilométernél is többet futhat egy kilónyi üzemanyaggal, erre szüksége is lesz, mert a tervezői megdöntenének vele egy tavalyi rekordot.
A világ leghatékonyabb hidrogénmeghajtású autóját készítették el – ezt állítja a holland Delfti Műszaki Egyetem Eco-Runner nevű diákcsapata. Az ERXIII nevű járművet úgy tervezték, hogy 1 kilogramm hidrogén üzemeanyaggal 2 ezer kilométernél is többet meg tudjon tenni, írja a The Next Web. Ez egy Amszterdam-Kijev-távolság – érzékelteti a lap.
Hogy ez valóban így lesz-e, azt a Shell júniusi, franciaországi Eco-Marathonján fogják letesztelni, ahol más európai diákcsapatokkal versenyeznek, hogy megdöntsék az eddigi leghosszabb hidrogénnel tankolás nélkül megtett távolság rekordját. Ehhez szükség is lesz a 2 ezer kilométer feletti távra, a rekord ugyanis egészen pontosan 2056 kilométer, amelyet egy metanol üzemanyagcellás meghajtású Renault Zoéval tettek meg 2022-ben.
A nyolcvankilós szénszálas járművet a lehető leginkább aerodinamikusra tervezték, állandó 45 kilométer per órás sebességgel ezt a távot három napon belül meg tudná tenni. Julian de Kler, a csapat vezetője arról beszélt: a hatékonyságra és a megbízhatóságra összpontosítottak idei projektjük során.
Nem ez az első hidrogénhajtású jármű ugyanis, amelyet az elmúlt években összeraktak. Mint mondta, a tavalyi változatuk már bizonyított hatékonyság terén, most a megbízhatóságot fejlesztették a rekordkísérletre készülve. Míg a hagyományos autókról való átállás során a legnagyobb figyelmet az elektromos járművek kapják, a csapat ugyanis úgy látja, a hidrogénes autóknak is helyük van a pályán. Eliane van Boxtel műveleti vezetőjük ugyanis úgy látja, az áramhálózatok kapacitásai miatt a villamosítás csupán az egyik része a kérdés megoldásának.
(Kiemelt kép: Eco-Runner Team Delft, YouTube)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
