Az elmúlt években a 3D-nyomtatást mindenféle építkezéshez használták: otthonoktól a vállalkozásokat át, egészen a hidakig. Dubaiban pedig a világ első 3D-nyomtatott zsinagógája fog felépülni.
Tornyos Kata
A kétemeletes épület 600 hívőnek ad majd férőhelyet és betonkeverékből készül. A tervek szerint az év végén kezdik meg az építkezést és várhatóan 2025 első negyedévében fejezik be – olvasható a CNN-en.
"Azért döntöttünk a 3D nyomtatás mellett, mert ez egy új és innovatív technológia, amely potenciálisan időt és erőforrásokat takaríthat meg a hagyományos építési módokhoz képest."
– mondta Ali Mohammad Alhalyan Alsuwaidi, a dubai kormány iszlám ügyek és jótékonysági tevékenységek osztályának (IACAD) mérnőki vezetője.
Ehhez az eljáráshoz nagyméretű, a tervezési információkkal beprogramozott nyomtatógépekre van szükség. Egy fúvókából préselik ki az építőanyagot, rétegesen felépítve a szerkezetet. A 3D-nyomtatott szerkezetek túlnyomó többsége betonból készül, de más anyagok, például agyag felhasználásával is lehet nyomtatni.
Az eljárásról itt nézhettek meg egy videót:
Dubai a világ 3D-nyomtatásának fővárosává szeretne válni, ennek érdekében 2018-ban elindította a „3D nyomtatási stratégiát”, amely célja, hogy 2030-ra az emírség új épületeinek 25%-át 3D-nyomtatással húzzák fel.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.