Az elmúlt években a 3D-nyomtatást mindenféle építkezéshez használták: otthonoktól a vállalkozásokat át, egészen a hidakig. Dubaiban pedig a világ első 3D-nyomtatott zsinagógája fog felépülni.
A kétemeletes épület 600 hívőnek ad majd férőhelyet és betonkeverékből készül. A tervek szerint az év végén kezdik meg az építkezést és várhatóan 2025 első negyedévében fejezik be – olvasható a CNN-en.
"Azért döntöttünk a 3D nyomtatás mellett, mert ez egy új és innovatív technológia, amely potenciálisan időt és erőforrásokat takaríthat meg a hagyományos építési módokhoz képest."
– mondta Ali Mohammad Alhalyan Alsuwaidi, a dubai kormány iszlám ügyek és jótékonysági tevékenységek osztályának (IACAD) mérnőki vezetője.
Ehhez az eljáráshoz nagyméretű, a tervezési információkkal beprogramozott nyomtatógépekre van szükség. Egy fúvókából préselik ki az építőanyagot, rétegesen felépítve a szerkezetet. A 3D-nyomtatott szerkezetek túlnyomó többsége betonból készül, de más anyagok, például agyag felhasználásával is lehet nyomtatni.
Az eljárásról itt nézhettek meg egy videót:
Dubai a világ 3D-nyomtatásának fővárosává szeretne válni, ennek érdekében 2018-ban elindította a „3D nyomtatási stratégiát”, amely célja, hogy 2030-ra az emírség új épületeinek 25%-át 3D-nyomtatással húzzák fel.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
