Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a fiatalkorúak fele napi 4 óránál is többet netezik, miközben vírusként terjed az online zaklatás, a figyelemzavar és az önsértés.
Közelednek a nyári hónapok, egyre valószínűbb, hogy unalmukban az okoseszközök után nyúlnak és a világhálón töltik el a szabadidejüket a gyerekek, ami a megfelelő felügyelet hiányában akár veszélyes is lehet rájuk. Kutatások szerint ugyanis a 14-25 év közötti fiatalok tanulás közben sem teszik le a telefont és még a családi programok, ebédek közben is inkább chatelnek, mintsem hogy minőségi időt töltsenek együtt a szeretteikkel, melynek olyan következményei is lehetnek, mint a figyelemzavar (ADHD), az önsértés és a szenzoros érzékenység.
"Miközben a szülők felelőssége óriási a helyzet kezelésében, sokan közülük maguk is nehezen boldogulnak az online tér szabályaival, nem ismerik az eszközöket és applikációkat, vagy éppenséggel maguk is függők. A digitális gyermekvédelem tehát a szülőkkel kezdődik" – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint hamarosan visszafordíthatatlan társadalmi következményei lesznek annak, ha nem indul el széleskörű párbeszéd a témában.
A szakértő szerint általános tévhit az is, hogy csak a nagyobb, 14-15 éves kor körüli gyerekeket érintheti a probléma, egyre gyakoribb ugyanis, hogy már a kisebb, 5-6. osztályos gyerekeket is fenyegetik az internethasználattal kapcsolatos veszélyek (például az online zaklatás, szexuális zaklatás), hiszen egyre fiatalabb korban kezdik el az okoseszközök és az internet használatát, erre pedig - véli a stratéga - a szülőket is megfelelően fel kell készíteni.
Jogszabályok mellett is a szülőé a legfőbb felelősség
Bizonyos országokban törvényileg is szabályozták már a 18 éven aluliak internethasználatát. Az amerikai Utah államban jövő márciustól például a 18 éven aluliak csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak majd közösségi oldalakra, a gyerekeik fiókjaihoz pedig a regisztráció után is hozzáférhetnek majd amellett, hogy a kiskorúak Instagram, Facebook és TikTok használatát az alkalmazások 22:30 és 6:30 között automatikusan blokkolják majd. Törekvések tehát vannak arra, hogy az országok jogszabályokkal lépjenek fel a kiskorúak túlzott internethasználata ellen, valójában viszont "a szülőre hárul a feladat, hogy egyfajta szabályalkotóként, ha úgy tetszik, bíróként lépjen fel."
Úgy gondolom, hogy egyre fontosabb fogalom lesz a digitális nevelés vagy a digitális gyermekvédelem, viszont ehhez a szülők tudatos és széleskörű edukációjára is szükség van. Sokan tisztában vannak már a veszélyekkel, sokat olvasnak a témáról, aggódnak is a gyermekeikért, de fogalmuk sincs arról, milyen lépéseket tehetnének a megoldás felé
– teszi hozzá Hortobágyi Ágoston, aki éppen ezzel a céllal hozta létre Digitális Edukáció Képző Központot, illetve indította el a Digitális Szülő Kurzust. A szakember azt is hozzáteszi, különösen nagy kihívás előtt állnak azok a szülők, akiknek a gyereke szeptemberben kezdi az iskolát, hiszen az új feladatok és kötelességek miatt még több felelősség hárul majd rájuk, ebben a korban pedig már nem ritka, hogy "méregdrága mobiltelefonokkal" járnak a kisdiákok, amikre valójában nincs szükségük, ráadásul ezek az eszközök "felesleges feszültségforrást" jelentenek abban a közösségben, ahová megpróbálnak majd beilleszkedni.
Annak érdekében pedig, hogy a nyári szünetet ne telefonozással és internetezéssel töltsék, érdemes nyári táborokba íratni őket, barátokkal közös programokat, kreatív tevékenységeket szervezni és a telefonozással kapcsolatban világos szabályokat (pl: meghatározott képernyőidő) felállítani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
