Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a fiatalkorúak fele napi 4 óránál is többet netezik, miközben vírusként terjed az online zaklatás, a figyelemzavar és az önsértés.
Közelednek a nyári hónapok, egyre valószínűbb, hogy unalmukban az okoseszközök után nyúlnak és a világhálón töltik el a szabadidejüket a gyerekek, ami a megfelelő felügyelet hiányában akár veszélyes is lehet rájuk. Kutatások szerint ugyanis a 14-25 év közötti fiatalok tanulás közben sem teszik le a telefont és még a családi programok, ebédek közben is inkább chatelnek, mintsem hogy minőségi időt töltsenek együtt a szeretteikkel, melynek olyan következményei is lehetnek, mint a figyelemzavar (ADHD), az önsértés és a szenzoros érzékenység.
"Miközben a szülők felelőssége óriási a helyzet kezelésében, sokan közülük maguk is nehezen boldogulnak az online tér szabályaival, nem ismerik az eszközöket és applikációkat, vagy éppenséggel maguk is függők. A digitális gyermekvédelem tehát a szülőkkel kezdődik" – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint hamarosan visszafordíthatatlan társadalmi következményei lesznek annak, ha nem indul el széleskörű párbeszéd a témában.
A szakértő szerint általános tévhit az is, hogy csak a nagyobb, 14-15 éves kor körüli gyerekeket érintheti a probléma, egyre gyakoribb ugyanis, hogy már a kisebb, 5-6. osztályos gyerekeket is fenyegetik az internethasználattal kapcsolatos veszélyek (például az online zaklatás, szexuális zaklatás), hiszen egyre fiatalabb korban kezdik el az okoseszközök és az internet használatát, erre pedig - véli a stratéga - a szülőket is megfelelően fel kell készíteni.
Jogszabályok mellett is a szülőé a legfőbb felelősség
Bizonyos országokban törvényileg is szabályozták már a 18 éven aluliak internethasználatát. Az amerikai Utah államban jövő márciustól például a 18 éven aluliak csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak majd közösségi oldalakra, a gyerekeik fiókjaihoz pedig a regisztráció után is hozzáférhetnek majd amellett, hogy a kiskorúak Instagram, Facebook és TikTok használatát az alkalmazások 22:30 és 6:30 között automatikusan blokkolják majd. Törekvések tehát vannak arra, hogy az országok jogszabályokkal lépjenek fel a kiskorúak túlzott internethasználata ellen, valójában viszont "a szülőre hárul a feladat, hogy egyfajta szabályalkotóként, ha úgy tetszik, bíróként lépjen fel."
Úgy gondolom, hogy egyre fontosabb fogalom lesz a digitális nevelés vagy a digitális gyermekvédelem, viszont ehhez a szülők tudatos és széleskörű edukációjára is szükség van. Sokan tisztában vannak már a veszélyekkel, sokat olvasnak a témáról, aggódnak is a gyermekeikért, de fogalmuk sincs arról, milyen lépéseket tehetnének a megoldás felé
– teszi hozzá Hortobágyi Ágoston, aki éppen ezzel a céllal hozta létre Digitális Edukáció Képző Központot, illetve indította el a Digitális Szülő Kurzust. A szakember azt is hozzáteszi, különösen nagy kihívás előtt állnak azok a szülők, akiknek a gyereke szeptemberben kezdi az iskolát, hiszen az új feladatok és kötelességek miatt még több felelősség hárul majd rájuk, ebben a korban pedig már nem ritka, hogy "méregdrága mobiltelefonokkal" járnak a kisdiákok, amikre valójában nincs szükségük, ráadásul ezek az eszközök "felesleges feszültségforrást" jelentenek abban a közösségben, ahová megpróbálnak majd beilleszkedni.
Annak érdekében pedig, hogy a nyári szünetet ne telefonozással és internetezéssel töltsék, érdemes nyári táborokba íratni őket, barátokkal közös programokat, kreatív tevékenységeket szervezni és a telefonozással kapcsolatban világos szabályokat (pl: meghatározott képernyőidő) felállítani.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
