Jövőre drágább lesz a szegedi tömegközlekedési bérlet, mint a budapesti

Igaz, a diákbérlet már most is többe kerül a megyeszékhelyen, mint a fővárosban.

  • Eduline

Bár előtte évekig nem változtak az árai, tavaly szeptembertől több lépcsőben kezdték el emelni a szegedi tömegközlekedés árait, jövőre pedig a havi bérlet a Budapestinél is többe kerülhet, írja a Telex. A teljes árú havi bérlet ugyanis 2024-től már 9600 forint lesz a Tisza-parti városban, ami épp egy százassal drágább a magánszemélyeknek 9500 forintba kerülő Budapest-bérletnél (a cégeknek, például áfás számlára megvehető bérlet ennél még ezer forinttal többe kerül).

Ugyanakkor az 5280 forintba kerülő diákbérlet Szegeden már most is drágább, mint Budapesten, ahol 3450 forintba kerül mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulóknak. Ez is drágulni fog Szegeden, 5800 forintra, ami jelentősen drágább más vidéki településekhez képest is. Az emelést más településekhez hasonlóan azzal indokolták, hogy a rendkívül magas infláció mellett a város az állami hozzájárulást a nyugdíjas- és diákkedvezmények után már meg sem kapja, ráadásul az utasszám is csökkent. Az önkormányzati Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szerint a városban két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért is van szükség a drágításokra.

Így jövőre az elővételes jegy már 470 forint lesz (ez Budapesten 350), a járművön megvett pedig már 650 (ami a fővárosban 450). Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani, melyekhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak, a 24 és 72 órás szegedi jegyek pedig a legolcsóbbak között vannak. Ráadásul ezeknél mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval és nem álltak le sem a villamosok, sem a trolibuszok az energiaárak miatt. A fenntartási költségekből Szegeden arányaiban többet fizet az önkormányzat, mint Debrecenben, a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik. Melyeket szintén lépcsőzetesen emeltek, illetve eddig ingyenes területeken is fizetni kell majd a várakozásért.

A hajdú-bihari megyeszékhelyen egyébként a helyi közlekedési cég három éve emelt az árakon legutóbb, amit a város fideszes polgármestere is az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolt. Papp László szerint a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet – a nagyságrendekkel nagyobb járathálózat mellett is – olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.