Igaz, a diákbérlet már most is többe kerül a megyeszékhelyen, mint a fővárosban.
Bár előtte évekig nem változtak az árai, tavaly szeptembertől több lépcsőben kezdték el emelni a szegedi tömegközlekedés árait, jövőre pedig a havi bérlet a Budapestinél is többe kerülhet, írja a Telex. A teljes árú havi bérlet ugyanis 2024-től már 9600 forint lesz a Tisza-parti városban, ami épp egy százassal drágább a magánszemélyeknek 9500 forintba kerülő Budapest-bérletnél (a cégeknek, például áfás számlára megvehető bérlet ennél még ezer forinttal többe kerül).
Ugyanakkor az 5280 forintba kerülő diákbérlet Szegeden már most is drágább, mint Budapesten, ahol 3450 forintba kerül mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tanulóknak. Ez is drágulni fog Szegeden, 5800 forintra, ami jelentősen drágább más vidéki településekhez képest is. Az emelést más településekhez hasonlóan azzal indokolták, hogy a rendkívül magas infláció mellett a város az állami hozzájárulást a nyugdíjas- és diákkedvezmények után már meg sem kapja, ráadásul az utasszám is csökkent. Az önkormányzati Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) szerint a városban két év alatt a tömegközlekedés finanszírozási igénye 4-ről 7,3 milliárd forintra emelkedett, ezért is van szükség a drágításokra.
Így jövőre az elővételes jegy már 470 forint lesz (ez Budapesten 350), a járművön megvett pedig már 650 (ami a fővárosban 450). Az SZKT szerint Szegedet egyébként méreteit és hálózatát tekintve Miskolccal és Debrecennel érdemes összehasonlítani, melyekhez képest a szegedi tarifák nem tekinthetők kiugrónak, a 24 és 72 órás szegedi jegyek pedig a legolcsóbbak között vannak. Ráadásul ezeknél mintegy 20 százalékkal nagyobb a sínhálózat duplaannyi megállóval és nem álltak le sem a villamosok, sem a trolibuszok az energiaárak miatt. A fenntartási költségekből Szegeden arányaiban többet fizet az önkormányzat, mint Debrecenben, a parkolási díjak bevételét is a helyi közlekedésre költik. Melyeket szintén lépcsőzetesen emeltek, illetve eddig ingyenes területeken is fizetni kell majd a várakozásért.
A hajdú-bihari megyeszékhelyen egyébként a helyi közlekedési cég három éve emelt az árakon legutóbb, amit a város fideszes polgármestere is az inflációval, az energiaárakkal és a gyakorlatilag nulla állami kompenzációval indokolt. Papp László szerint a budapesti közlekedés 12 milliárd forint költségvetési támogatást kap, ezért lehet – a nagyságrendekkel nagyobb járathálózat mellett is – olcsóbb ott a bérlet, mint a támogatás nélkül maradt vidéki városokban.
9450 forint lesz a teljes árú „vármegyebérlet”, míg az „országbérlet” ennek duplájába fog kerülni április utolsó hetétől – a diákok azonban 90 százalékkal olcsóbban vásárolhatják majd meg a bérleteket.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
