Egy aszteroidát elemző tudósoknak új elmélete van arról, miért is élünk a Földön

Azt eddig is tudtuk, hogy a dinoszauruszok életének egy meteorit vetett véget, de egy friss kutatás szerint olyanok is becsapódhattak bolygónkba, amelyek elősegítették az élet kialakulását.

  • MTI

A tőlünk mintegy 300 millió kilométerre lévő Ryugu nevű aszteroidáról származó minták elemzése arra utal, hogy a világűrből érkező meteoritok hozzájárulhattak földi élet kialakulásához, ezt közölték a kutatásban résztvevő tudósok kedden. Az aszteroida mintájában ugyanis két olyan anyagot találtak, mely az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen szerves vegyület. Ez pedig azt az elméletet erősíti, hogy 4,5 milliárd éve az élet kialakulásához fontos összetevők már több milliárd éve megérkeztek a Földre – az űrből származó meteoritokkal.

via GIPHY

Egészen pontosan uracilt és niacint mutattak ki a Japán Űrügynökség Hajabusza-2 űrszondájának mintáiban. Az előbbi az RNS egyik kémiai építőköve, utóbbi pedig nem más, mint a B3-vitamin vagy nikotinsav, amely létfontosságú az anyagcseréhez. A Földön felfedezett meteoritokban már korábban is találtak kulcsfontosságú szerves molekulákat, de akkor még meg volt az esélye, hogy már ideérkezve „szennyeződött” meg velük. Azzal, hogy érintetlen földönkívüli kőzetekben is megtalálták, egyértelmű, hogy nem csak erről van szó.

A 2014-ben indult és 2020-ban visszaérkezett japán Hajabusza-2 űrszonda azért gyűjtött a Ryugun mintákat, mert az egy olyan aszteroida, melyről szakemberek úgy vélik, a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve alakulhatott ki.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Colton Sturgeon/Unsplash)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.