Jason Ardayt gyerekkorában autizmussal diagnosztizálták, mára viszont az Egyesült Királyság egyik legfiatalabb egyetemi professzora lett.
11 éves koráig nem szólalt meg, 18 éves koráig pedig írni és olvasni sem tudott az autizmussal diagnosztizált Jason Arday, aki hamarosan a Cambridge-i Egyetem legfiatalabb fekete bőrű professzora lesz - számolt be róla a BBC.
A dél-nyugat londoni Claphamből származó, neveléstudományból doktorált 37 éves professzor a lapnak azt mondta, bár beszélni sokáig nem tudott, mindig is foglalkoztatták a világ nagy dolgai és kérdései, többek között az, hogy miért létezik háború, és hogy egyesek miért hajléktalanok. 18 éves koráig sem írni, sem olvasni nem tudott, a mentora és az édesanyja segítségével viszont végül sikeresen felvételizett a Surrey Egyetemre, ahol testnevelést és neveléstudományt tanult, majd - miközben testneveléstanárként dolgozott - két mesterdiplomát és doktori képesítést is szerzett.
„Emlékszem, arra gondoltam, hogy ha focistaként vagy profi snooker játékosként nem sikerül befutnom, akkor meg akarom menteni a világot” – emlékezett vissza.
Mivel pont az alapokat nem tanulta meg, tehát senki sem mutatta meg neki, hogy hogyan kell írni és fogalmazni, az egyetemi évei alatt írt tanulmányait az oktatók és professzorok sokszor kegyetlenül visszadobták és kritizálták, ezt viszont ahelyett, hogy eltántorította volna az akadémiai pályától, inkább arra ösztönözte, hogy keményebben dolgozzon. Az első szociológiai tanulmánya végül 2018-ban jelent meg, ugyanebben az évben pedig vezető előadó lett a Roehamptoni Egyetemen, docens a Durhami Egyetemen, 2021-ben pedig az Egyesült Királyság egyik legfiatalabb egyetemi professzora lett a Glasgow-i Egyetem Neveléstudományi Karán betöltött pozíciójával.
Arday március 6-tól a Cambridge-i Egyetem Pedagógiai Karának oktatásszociológiai professzora lesz, ahol rajta kívül mindössze öt fekete bőrű oktató dolgozik.
"A munkám elsősorban arra összpontosít, hogy miként nyithatunk ajtót több hátrányos helyzetű ember előtt, és hogyan tudjuk valóban demokratizálni a felsőoktatást" - nyilatkozta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
