18 évesen sem írni, sem olvasni nem tudott, 37 évesen a Cambridge-i Egyetem professzora lett

Jason Ardayt gyerekkorában autizmussal diagnosztizálták, mára viszont az Egyesült Királyság egyik legfiatalabb egyetemi professzora lett.

  • Eduline

11 éves koráig nem szólalt meg, 18 éves koráig pedig írni és olvasni sem tudott az autizmussal diagnosztizált Jason Arday, aki hamarosan a Cambridge-i Egyetem legfiatalabb fekete bőrű professzora lesz - számolt be róla a BBC.

A dél-nyugat londoni Claphamből származó, neveléstudományból doktorált 37 éves professzor a lapnak azt mondta, bár beszélni sokáig nem tudott, mindig is foglalkoztatták a világ nagy dolgai és kérdései, többek között az, hogy miért létezik háború, és hogy egyesek miért hajléktalanok. 18 éves koráig sem írni, sem olvasni nem tudott, a mentora és az édesanyja segítségével viszont végül sikeresen felvételizett a Surrey Egyetemre, ahol testnevelést és neveléstudományt tanult, majd - miközben testneveléstanárként dolgozott - két mesterdiplomát és doktori képesítést is szerzett.

„Emlékszem, arra gondoltam, hogy ha focistaként vagy profi snooker játékosként nem sikerül befutnom, akkor meg akarom menteni a világot” – emlékezett vissza.

Mivel pont az alapokat nem tanulta meg, tehát senki sem mutatta meg neki, hogy hogyan kell írni és fogalmazni, az egyetemi évei alatt írt tanulmányait az oktatók és professzorok sokszor kegyetlenül visszadobták és kritizálták, ezt viszont ahelyett, hogy eltántorította volna az akadémiai pályától, inkább arra ösztönözte, hogy keményebben dolgozzon. Az első szociológiai tanulmánya végül 2018-ban jelent meg, ugyanebben az évben pedig vezető előadó lett a Roehamptoni Egyetemen, docens a Durhami Egyetemen, 2021-ben pedig az Egyesült Királyság egyik legfiatalabb egyetemi professzora lett a Glasgow-i Egyetem Neveléstudományi Karán betöltött pozíciójával.

Arday március 6-tól a Cambridge-i Egyetem Pedagógiai Karának oktatásszociológiai professzora lesz, ahol rajta kívül mindössze öt fekete bőrű oktató dolgozik.

"A munkám elsősorban arra összpontosít, hogy miként nyithatunk ajtót több hátrányos helyzetű ember előtt, és hogyan tudjuk valóban demokratizálni a felsőoktatást" - nyilatkozta.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.