Új-Zélandon már nem dohányozhatnak legálisan a 2009 után születettek

A világon először vezetnek be olyan törvényt, amely évente emeli a dohányzás korhatárát.

  • Eduline

2023-tól minden évben emelni fogják a dohányzás alsó korhatárát. 2025-re akár teljesen „füstmentessé” válhat Új-Zéland – írja a The Guardian.

Kedden szavazták meg azt a törvényt, amely szerint a 2009. január 1. után születettek nem vásárolhatnak dohányárut Új-Zélandon. Emellett a világon először itt vezetik be az évente emelkedő dohányzási korhatárt is.

Az ország egészségügyi minisztere, Ayesha Verral szerint a törvény elfogadásával nem csak az emberek egészségét javítják, de az egészségügyi rendszer mintegy 5 milliárd dollárt spórol majd azon, hogy nem kell kezelni az olyan dohányzás okozta megbetegedéseket, mint a rák különféle típusai, a stroke, a szívroham és a végtag-amputációk.

Ahhoz, hogy az ország idővel teljesen füstmentessé váljon, a korhatár növelése mellett más intézkedésekkel is igyekeznek visszaszorítani az emberek dohányzási szokásait. Korlátozni fogják a dohánytermékek nikotintartalmát, emelik az árakat, és Magyarországhoz hasonlóan Új-Zélandon is eltávolítják a boltok polcairól ezeket a termékeket. Így ezek csak dohányboltokban lesznek elérhetők, ezzel tizedére, 6000-ről 600-ra csökkentve az engedéllyel rendelkező üzletek számát.

„Szeretnénk lehetővé tenni, hogy a fiatalok soha ne kezdjenek el dohányozni, ezért vétségnek tekintjük, ha dohánytermékeket adunk el vagy szállítunk nekik. A törvény hatálybalépése után a mostani 14 évesek már soha nem vásárolhatnak legálisan dohányt” – számolt be róla a miniszter.

Az országban egyébként az elmúlt évben 9,4 százalékról 8 százalékra csökkent a dohányfogyasztók száma, ami a valaha mért legalacsonyabb. Ezzel szemben több mint 2 százalékkal, 6,2-ről 8,3-ra nőtt az elektromos cigarettát használók aránya.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.