A világon először vezetnek be olyan törvényt, amely évente emeli a dohányzás korhatárát.
2023-tól minden évben emelni fogják a dohányzás alsó korhatárát. 2025-re akár teljesen „füstmentessé” válhat Új-Zéland – írja a The Guardian.
Kedden szavazták meg azt a törvényt, amely szerint a 2009. január 1. után születettek nem vásárolhatnak dohányárut Új-Zélandon. Emellett a világon először itt vezetik be az évente emelkedő dohányzási korhatárt is.
Az ország egészségügyi minisztere, Ayesha Verral szerint a törvény elfogadásával nem csak az emberek egészségét javítják, de az egészségügyi rendszer mintegy 5 milliárd dollárt spórol majd azon, hogy nem kell kezelni az olyan dohányzás okozta megbetegedéseket, mint a rák különféle típusai, a stroke, a szívroham és a végtag-amputációk.
Ahhoz, hogy az ország idővel teljesen füstmentessé váljon, a korhatár növelése mellett más intézkedésekkel is igyekeznek visszaszorítani az emberek dohányzási szokásait. Korlátozni fogják a dohánytermékek nikotintartalmát, emelik az árakat, és Magyarországhoz hasonlóan Új-Zélandon is eltávolítják a boltok polcairól ezeket a termékeket. Így ezek csak dohányboltokban lesznek elérhetők, ezzel tizedére, 6000-ről 600-ra csökkentve az engedéllyel rendelkező üzletek számát.
„Szeretnénk lehetővé tenni, hogy a fiatalok soha ne kezdjenek el dohányozni, ezért vétségnek tekintjük, ha dohánytermékeket adunk el vagy szállítunk nekik. A törvény hatálybalépése után a mostani 14 évesek már soha nem vásárolhatnak legálisan dohányt” – számolt be róla a miniszter.
Az országban egyébként az elmúlt évben 9,4 százalékról 8 százalékra csökkent a dohányfogyasztók száma, ami a valaha mért legalacsonyabb. Ezzel szemben több mint 2 százalékkal, 6,2-ről 8,3-ra nőtt az elektromos cigarettát használók aránya.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
