Új-Zélandon már nem dohányozhatnak legálisan a 2009 után születettek

A világon először vezetnek be olyan törvényt, amely évente emeli a dohányzás korhatárát.

  • Eduline

2023-tól minden évben emelni fogják a dohányzás alsó korhatárát. 2025-re akár teljesen „füstmentessé” válhat Új-Zéland – írja a The Guardian.

Kedden szavazták meg azt a törvényt, amely szerint a 2009. január 1. után születettek nem vásárolhatnak dohányárut Új-Zélandon. Emellett a világon először itt vezetik be az évente emelkedő dohányzási korhatárt is.

Az ország egészségügyi minisztere, Ayesha Verral szerint a törvény elfogadásával nem csak az emberek egészségét javítják, de az egészségügyi rendszer mintegy 5 milliárd dollárt spórol majd azon, hogy nem kell kezelni az olyan dohányzás okozta megbetegedéseket, mint a rák különféle típusai, a stroke, a szívroham és a végtag-amputációk.

Ahhoz, hogy az ország idővel teljesen füstmentessé váljon, a korhatár növelése mellett más intézkedésekkel is igyekeznek visszaszorítani az emberek dohányzási szokásait. Korlátozni fogják a dohánytermékek nikotintartalmát, emelik az árakat, és Magyarországhoz hasonlóan Új-Zélandon is eltávolítják a boltok polcairól ezeket a termékeket. Így ezek csak dohányboltokban lesznek elérhetők, ezzel tizedére, 6000-ről 600-ra csökkentve az engedéllyel rendelkező üzletek számát.

„Szeretnénk lehetővé tenni, hogy a fiatalok soha ne kezdjenek el dohányozni, ezért vétségnek tekintjük, ha dohánytermékeket adunk el vagy szállítunk nekik. A törvény hatálybalépése után a mostani 14 évesek már soha nem vásárolhatnak legálisan dohányt” – számolt be róla a miniszter.

Az országban egyébként az elmúlt évben 9,4 százalékról 8 százalékra csökkent a dohányfogyasztók száma, ami a valaha mért legalacsonyabb. Ezzel szemben több mint 2 százalékkal, 6,2-ről 8,3-ra nőtt az elektromos cigarettát használók aránya.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.