Öt hiba, amit a legtöbb elsőéves elkövet, pedig elkerülhető lenne

Összeszedtük azokat a hibákat vagy bakikat, amiket a legtöbb gólya - tapasztalathiány vagy túlzott lekesedésből - elkövet az első évben. Ezekre érdemes figyelni, mert ha elkerülitek őket, könnyebb lesz az egyetemkezdés.

  • Eduline

Ne "használjátok el" már az első hetekben a három hiányzást

Érdemes a szemináriumokon megengedett három hiányzási lehetőséget a félév végére hagyni - szükségetek lesz rájuk, ha beindulnak a ZH-k és a vizsgák. Ráadásul így a tananyagban sem maradtok le, és az oktató sem fog csodálkozni, hogy ki ez az új diák a negyedik héten. Arról meg nem is beszélve, hogy nem tudni, meddig bírják majd az egyetemek a megemelkedett rezsiköltséget és meddig lehet személyesen óra az egyetemeken.

Ne vegyetek fel túl sok tárgyat, csak mert mindegyik olyan jól hangzik

Sok egyetemen még leadhatjátok az órákat az első, második héten - ha tehetitek persze próbáljátok ki az összeset, de ha túl sok, akkor nem kell erőltetni. Valamelyik szimpatikus tárgyról muszáj lemondani, ha nem akartok állandó időhiányban szenvedni. Sőt, ha az előírt kreditek több mint tíz százalékkal meghaladjátok a képzés végén, kemény pénzeket is kell értük fizetni.

Miközben elmerültök az egyetemi életben, ne felejtsetek el aludni és rendesen enni

Érdemes már az első szemeszterben kialakítani az új rutinotokat, alvási, sportolási és étkezési szokásaitokat. Ha rendesen esztek, az energiaszintetek is sokkal magasabb lesz és nem kell olyan sok kávé sem. Ha ez megvan, azért néha belefér egy-egy tipikus kolis étel.

Szerezzétek be időben a szakirodalmat

Az első órákon a legtöbb tanár megadja a vizsgakövetelményeket, ezeket olvassátok el és ha tehetitek, más most szerezzétek be a kötelezőket (nem kell mindent megvenni, a könyvtár is tökéletes). Így a vizsgák előtt nem fogtok kétségbe esni, hogy már minden példányt kikölcsönöztek a könyvtárból és nincs fent online.

Legyen meg a jegyzet

Akkor is, ha úgy érzitek, nem lesz rá szükségetek. De. Arról nem is beszélve, hogy kellemetlen meglepetések érhetik azokat, akik nem találják majd meg a vizsgaidőszak előtt, hova jegyezteltek a félév során. Érdemes jóban lenni olyanokkal is, akik szépen írnak és jól jegyzetelnek – az egyetemen nagyon sokat érnek a használható jegyzetek, a cserekereskedelem pedig mindenkinek jó.

Most kezditek az egyetemet? Itt valódi egyetemisták, valódi tanácsait találjátok:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.