Napi tudomány: intelligensebb lett-e az emberiség az utóbbi évtizedekben?

Spoiler: nem. A kutatások szerint ugyanis jópár éve csökken a világintelligencia (igen, ilyen is van). De vajon miért, és hogyan mérhető?

  • Eduline

Még az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az általános intelligencia-szint növekedése az egyik évtizedről a másikra lelassult - írja a hvg.hu, ezt az utóbbi években pedig több kutatás is igazolta. Ma egyébként ennek a jelenségnek már neve is van: a növekedés lassulását Flynn-effektusnak, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusnak hívják.

De miért csökken a világIQ?

Ennek oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. Sőt, a kutatók között abban konszenzus van, hogy a trendforduló aligha vezethető vissza egyetlen tényezőre.

A WHO szerint az általános IQ-csökkenés egy lehetséges magyarázata lehet a növekvő légszennyezés is. A káros anyagok ugyanis az emberi szervezetbe, a véráramba bejutva felszívódnak és a hemoglobint akadályozzák az az oxigén szállításában, így csökkentve például az agyműködéshez szükséges friss energia zavartalan utánpótlását - idézi az oldal. Egy elmélet szerint pedig egyszerűen arról van szó, hogy a XX. században szinte minden területen bekövetkezett hatalmas fejlődés felkavarta az addigi állapotot.

Hol állunk mi?

Bár nem kifejezetten IQ-tesztekről van szó, az OECD által készített PISA-felmérés megfelelően széleskörű és matematika része meglehetősen jól közelíti az IQ-teszteket. Ennek legutóbbi adatai alapján, 2018-ban Magyarországon a 15 éves diákok matekból és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, az javulás azonban nem számottevő - a hvg.hu szerint ez csupán annyit bizonyít, hogy az utóbbi évtized oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. A részletekről egyébként korábban itt írtunk.

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.