Spoiler: nem. A kutatások szerint ugyanis jópár éve csökken a világintelligencia (igen, ilyen is van). De vajon miért, és hogyan mérhető?
Még az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az általános intelligencia-szint növekedése az egyik évtizedről a másikra lelassult - írja a hvg.hu, ezt az utóbbi években pedig több kutatás is igazolta. Ma egyébként ennek a jelenségnek már neve is van: a növekedés lassulását Flynn-effektusnak, a csökkenésbe fordulást pedig fordított Flynn-effektusnak hívják.
De miért csökken a világIQ?
Ennek oka egy 2018-as norvég tanulmány szerint nem a genetikában keresendő. Sőt, a kutatók között abban konszenzus van, hogy a trendforduló aligha vezethető vissza egyetlen tényezőre.
A WHO szerint az általános IQ-csökkenés egy lehetséges magyarázata lehet a növekvő légszennyezés is. A káros anyagok ugyanis az emberi szervezetbe, a véráramba bejutva felszívódnak és a hemoglobint akadályozzák az az oxigén szállításában, így csökkentve például az agyműködéshez szükséges friss energia zavartalan utánpótlását - idézi az oldal. Egy elmélet szerint pedig egyszerűen arról van szó, hogy a XX. században szinte minden területen bekövetkezett hatalmas fejlődés felkavarta az addigi állapotot.
Hol állunk mi?
Bár nem kifejezetten IQ-tesztekről van szó, az OECD által készített PISA-felmérés megfelelően széleskörű és matematika része meglehetősen jól közelíti az IQ-teszteket. Ennek legutóbbi adatai alapján, 2018-ban Magyarországon a 15 éves diákok matekból és természettudományból is jobb eredményeket értek el, mint három évvel korábban, az javulás azonban nem számottevő - a hvg.hu szerint ez csupán annyit bizonyít, hogy az utóbbi évtized oktatási reformprogramjai nem rontottak a diákok összteljesítményén, viszont nem is javítottak számottevően. A részletekről egyébként korábban itt írtunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
