Egy fiatal tudósnő könnyedén megoldotta azt a problémát, amitől garantáltan lezsibbad az agyatok

Egy 37 éves ukrán tudósnő oldotta meg Kepler 410 éves problémáját a gömbök elrendezéséről.

  • Csik Veronika

A fiatal tudós - aki nem mellesleg kétgyermekes édesanya is - nyerte idén a matematikai Nobel-díjként is emlegetett Fields-érmet. Marjna Viazovszka most megoldott problémát - írja az Index -, amit korábban csak három vagy annál kevesebb dimenzióra sikerült megfejteni, és a háromdimenziós változat bizonyítása (a Kepler-sejtés) hosszadalmas számítógépes kalkulációkat igényelt.

A nagy kérdés

A kérdés lényege - ami 1611 óta foglalkoztatta az elméleti szakembereket -, hogy dimenziótól függően köröket vagy gömböket kell optimálisan elhelyezni egy adott térben úgy, hogy objektumok a lehető legsűrűbben töltsék ki a rendelkezésre álló teret; eközben érinthetik, de nem fedhetik egymást. Gyakorlatban ez (sokáig) azt jelentette, hogy a gömböket gúlába helyezve érhető el ez az optimális elhelyezés. Valahogy így. Kepler sejtése szerint a gúlába pakolt gömbök adják az optimális elrendezést.

Eddig világos, de jöjjön a neheze. "Ha a gömböket nem csak három dimenzióban tesszük egymásra (tehát egyre több dimenzió van), akkor távolodnak egymástól, és még több gömb fér közéjük. A nyolcadik dimenzió egy sűrű rácsában – ahogy azt Viazovszka hat éve bizonyította – épp kitöltik a hézagos tereket is" - magyarázza egy korábbi cikkében az Index. A 24. dimenzióban belép a Leech-rács fogalma, de ennek problémáját épp Viazovszka nyolcas bizonyítása és levezetése oldotta meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.