Akár a Kossuth térre is kerülhetett volna a Corvinus épülete, ahová még sín is vezetett néhány évtizeddel ezelőtt

Egykor vasúti sínek is futottak az eredetileg fővámháznak készült Duna-parti épületben, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik.

  • Kazinczy Bálint

A fővámházat olyan helyen kellett felépíteni, ahol könnyen meg lehetett közelíteni, így a Duna-part ideális helyszínnek tűnt a hajózás miatt. A tervezés során felmerült az az ötlet is, hogy a mai Kossuth téren, nagyjából a mai Parlament helyén kezdődjön el az építkezés.

Az ötletet Andrássy Gyula akkori miniszterelnök közbenjárására vetették el, aki a praktikumot tartotta szem előtt, így végül a mai Fővám tér mellett döntöttek. Mindezt egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem oldalán megjelentetett cikkből tudjuk, amely az egyetemi levéltár munkatársainak múlt heti előadásáról szól.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A hajóval érkező árukat csilléken keresztül juttatták be az épületbe, amelyben vasúti sínek is futottak. Ferencváros és a mostani aula között 3,5 kilométer hosszú sín volt, ám ezt később elbontották. Komoly építészeti teljesítmény volt akkoriban a rakpart oldalában ma is látható, vízmentesen záró ajtók és az egykori, nyitható üvegtető megtervezése is.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A második világháború a Corvinus környékét és magát az épületet is megtépázta. A rekonstrukció 1946-47-ben kezdődhetett el, addigra már szinte csak a főfalak maradtak épen. A belső terek átalakították, így az akkori Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem beköltözhetett.

Máig fennálló rejtély ugyanakkor, hogy végül mi történt az épületben lévő sínekkel, kiket ábrázolnak a homlokzaton álló szobrok (ezt senki nem tudja), és, hogy eltávolítása után hová tűnhetett a vörös csillag a tetőről.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.