Egykor vasúti sínek is futottak az eredetileg fővámháznak készült Duna-parti épületben, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik.
A fővámházat olyan helyen kellett felépíteni, ahol könnyen meg lehetett közelíteni, így a Duna-part ideális helyszínnek tűnt a hajózás miatt. A tervezés során felmerült az az ötlet is, hogy a mai Kossuth téren, nagyjából a mai Parlament helyén kezdődjön el az építkezés.
Az ötletet Andrássy Gyula akkori miniszterelnök közbenjárására vetették el, aki a praktikumot tartotta szem előtt, így végül a mai Fővám tér mellett döntöttek. Mindezt egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem oldalán megjelentetett cikkből tudjuk, amely az egyetemi levéltár munkatársainak múlt heti előadásáról szól.
A hajóval érkező árukat csilléken keresztül juttatták be az épületbe, amelyben vasúti sínek is futottak. Ferencváros és a mostani aula között 3,5 kilométer hosszú sín volt, ám ezt később elbontották. Komoly építészeti teljesítmény volt akkoriban a rakpart oldalában ma is látható, vízmentesen záró ajtók és az egykori, nyitható üvegtető megtervezése is.
A második világháború a Corvinus környékét és magát az épületet is megtépázta. A rekonstrukció 1946-47-ben kezdődhetett el, addigra már szinte csak a főfalak maradtak épen. A belső terek átalakították, így az akkori Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem beköltözhetett.
Máig fennálló rejtély ugyanakkor, hogy végül mi történt az épületben lévő sínekkel, kiket ábrázolnak a homlokzaton álló szobrok (ezt senki nem tudja), és, hogy eltávolítása után hová tűnhetett a vörös csillag a tetőről.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
