Egykor vasúti sínek is futottak az eredetileg fővámháznak készült Duna-parti épületben, amelyben ma a Budapesti Corvinus Egyetem működik.
A fővámházat olyan helyen kellett felépíteni, ahol könnyen meg lehetett közelíteni, így a Duna-part ideális helyszínnek tűnt a hajózás miatt. A tervezés során felmerült az az ötlet is, hogy a mai Kossuth téren, nagyjából a mai Parlament helyén kezdődjön el az építkezés.
Az ötletet Andrássy Gyula akkori miniszterelnök közbenjárására vetették el, aki a praktikumot tartotta szem előtt, így végül a mai Fővám tér mellett döntöttek. Mindezt egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem oldalán megjelentetett cikkből tudjuk, amely az egyetemi levéltár munkatársainak múlt heti előadásáról szól.
A hajóval érkező árukat csilléken keresztül juttatták be az épületbe, amelyben vasúti sínek is futottak. Ferencváros és a mostani aula között 3,5 kilométer hosszú sín volt, ám ezt később elbontották. Komoly építészeti teljesítmény volt akkoriban a rakpart oldalában ma is látható, vízmentesen záró ajtók és az egykori, nyitható üvegtető megtervezése is.
A második világháború a Corvinus környékét és magát az épületet is megtépázta. A rekonstrukció 1946-47-ben kezdődhetett el, addigra már szinte csak a főfalak maradtak épen. A belső terek átalakították, így az akkori Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem beköltözhetett.
Máig fennálló rejtély ugyanakkor, hogy végül mi történt az épületben lévő sínekkel, kiket ábrázolnak a homlokzaton álló szobrok (ezt senki nem tudja), és, hogy eltávolítása után hová tűnhetett a vörös csillag a tetőről.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
