Hol forgatták az HBO magyar sorozatát, A besúgót? Meg lehet még találni a "Kilián kollégium" sötétzöld épületét Budapesten? Utánajártunk.
Egymás után jelentek meg a cikkek az elmúlt hetekben a HBO sorozatáról, A besúgóról - leginkább persze azt taglalva, mennyire hiteles a sztori, megtűrt volna-e az egyetemistákból álló ellenzéki kör egy olyan vezért, mint Száva Zsolt, és tényleg úgy szervezték-e be a besúgókat, ahogy a sorozatban.
Azt viszont még a fanyalgók is elismerik, hogy a sorozat helyszíneit kifejezetten jól választották meg a készítők.
De mi köze ehhez a Corvinusnak?
A sorozat fő helyszíne, a Kilián kollégium a mai Corvinus Ménesi úti campusa. Az épületet 1978-ban adták át, ez volt az Államigazgatási Főiskola, ahol a hallgatók államigazgatást, jogot, gazdaságtant, na meg marxizmus-leninizmust tanulhattak – írja a Corvinus online.
A zöld épület 1985-ben - akkor játszódik A besúgó - valóban oktatási épületként működött. Jóval később, de volt itt Közgáz-koli is, miután 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez (ebből lett 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem) került az épület.
A Ménesi úti campuson 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik kara működött, 2020-ban azonban visszakerült a Corvinushoz. Az épületnek ma már csak a váza áll, teljesen átalakítják ugyanis a campust. Így fest most az épület:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
