A Gellért-hegyen van A besúgóból ismerős kollégium, de most nagyon másképp néz ki, mint a sorozatban

Hol forgatták az HBO magyar sorozatát, A besúgót? Meg lehet még találni a "Kilián kollégium" sötétzöld épületét Budapesten? Utánajártunk.

  • Eduline

Egymás után jelentek meg a cikkek az elmúlt hetekben a HBO sorozatáról, A besúgóról - leginkább persze azt taglalva, mennyire hiteles a sztori, megtűrt volna-e az egyetemistákból álló ellenzéki kör egy olyan vezért, mint Száva Zsolt, és tényleg úgy szervezték-e be a besúgókat, ahogy a sorozatban.

Azt viszont még a fanyalgók is elismerik, hogy a sorozat helyszíneit kifejezetten jól választották meg a készítők.

De mi köze ehhez a Corvinusnak?

A sorozat fő helyszíne, a Kilián kollégium a mai Corvinus Ménesi úti campusa. Az épületet 1978-ban adták át, ez volt az Államigazgatási Főiskola, ahol a hallgatók államigazgatást, jogot, gazdaságtant, na meg marxizmus-leninizmust tanulhattak – írja a Corvinus online.

A zöld épület 1985-ben - akkor játszódik A besúgó - valóban oktatási épületként működött. Jóval később, de volt itt Közgáz-koli is, miután 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez (ebből lett 2004-től a Budapesti Corvinus Egyetem) került az épület.

A Ménesi úti campuson 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik kara működött, 2020-ban azonban visszakerült a Corvinushoz. Az épületnek ma már csak a váza áll, teljesen átalakítják ugyanis a campust. Így fest most az épület:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.