174 ezer forint – átlagosan ennyi pénzre van szüksége egy hónapban a 18-25 éveseknek az egyik iskolaszövetkezet felmérése szerint. Ha valaki diákmunkát vállal, és komolyabb feladatokat is el tud látni, ennyi pénzt nagyjából heti 20 óra munkával tud megkeresni.
A Schönherz Iskolaszövetkezet kérdőívét 1169-en töltötték ki, az eredmények alapján havonta 174 ezer forint kell egy hallgatónak a megélhetéshez. A minimumról megoszlanak a vélemények, a 40 ezertől egészen az 500 ezer forintig érkeztek válaszok – annak függvényében, hogy a hallgatók kollégiumban, albérletben vagy otthon laknak-e. De a válaszadók többsége szerint 100-250 ezer forint közötti tartományban lehet a megélhetéshez szükséges összeg.
„Ezt az összeget ma tanulmányok mellett is meg lehet keresni. A szakmai diákmunkák átlagos órabére 2.000 forint körül mozog, így heti 20 órás, azaz félmunkaidős ráéréssel elérhető ez a bevétel. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a diákok 55%-a hetente 20-30 órában tud(na) munkát vállalni, így a havi 174.000 forint iránti vágy végképp nem elképzelhetetlen” – mondta Baross Levente, a kutatást végző Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.
Meglepő, hogy sokaknak a minimumhoz képest plusz 10-20 ezer forint már elég lenne ahhoz, hogy komfortosabban érezzék magukat a bőrükben, és ne csak a kötelezőkre (lakhatás, étkezés, számlák) költsenek. Nagyátlagban viszont havi 75000 forint plusz segítene a hallgatóknak, hogy szórakozásra, hobbira, utazásra és eszközvásárlásra is jusson az alapdolgok mellett. Egy egyetemista/főiskolás hallgató ma havi 250 000 forintot igényelne a kényelmesebb élethez.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
