Már félmillió szócikk van a magyar Wikipedián. Tudjátok, kiről szól az ötszázezredik?

A Wikipédia magyar nyelvű változatára 19 év után ma került fel a ötszázezredik szócikk.

  • Eduline/MTI

Megszületett a magyar Wikipédia ötszázezredik szócikke, amely Szarka Károly diplomatáról szól. Ő egyébként –  honnan is idézhetnénk, ha nem a Wikipediáról – magyar vasmunkás, diplomata volt, számos országban a Magyar Népköztársaság nagykövete, két ízben külügyminiszter-helyettes.

A magyar nyelvű változat 500 ezer szócikkével a huszonhatodik a Wikipédiák között, és a legnagyobb magyar lexikon (viszonyításképpen Révai nagy lexikona 230 ezer, A Pallas nagy lexikona és a Magyar nagylexikon 150 ezer címszót tartalmaz).

A Wikipédia magyar nyelvű változatát tízmillió eszközről nézik rendszeresen és havi százmillió szócikket olvasnak el. A magyar kiadást havonta nagyjából 5 ezer szerkesztő bővíti vagy javítja – ezt egyébként bárki megteheti, a minden lapon megtalálható "szerkesztés" gombra kattintva. A megkötés mindössze annyi, hogy semlegesen kell fogalmazni és megbízható forrásokat kell használni. A legaktívabb szerkesztők folyamatosan ellenőrzik a beérkező szócikkeket, a problémásakat pedig törlik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.