Már félmillió szócikk van a magyar Wikipedián. Tudjátok, kiről szól az ötszázezredik?

A Wikipédia magyar nyelvű változatára 19 év után ma került fel a ötszázezredik szócikk.

  • Eduline/MTI

Megszületett a magyar Wikipédia ötszázezredik szócikke, amely Szarka Károly diplomatáról szól. Ő egyébként –  honnan is idézhetnénk, ha nem a Wikipediáról – magyar vasmunkás, diplomata volt, számos országban a Magyar Népköztársaság nagykövete, két ízben külügyminiszter-helyettes.

A magyar nyelvű változat 500 ezer szócikkével a huszonhatodik a Wikipédiák között, és a legnagyobb magyar lexikon (viszonyításképpen Révai nagy lexikona 230 ezer, A Pallas nagy lexikona és a Magyar nagylexikon 150 ezer címszót tartalmaz).

A Wikipédia magyar nyelvű változatát tízmillió eszközről nézik rendszeresen és havi százmillió szócikket olvasnak el. A magyar kiadást havonta nagyjából 5 ezer szerkesztő bővíti vagy javítja – ezt egyébként bárki megteheti, a minden lapon megtalálható "szerkesztés" gombra kattintva. A megkötés mindössze annyi, hogy semlegesen kell fogalmazni és megbízható forrásokat kell használni. A legaktívabb szerkesztők folyamatosan ellenőrzik a beérkező szócikkeket, a problémásakat pedig törlik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.