Ti is olvastátok őket? Ezeket kölcsönözték ki a könyvtárba járók legtöbbször 2021-ben

Az ELTE könyvtára most is megosztotta, mik voltak 2021-ben a legolvasottabb könyvek náluk. Nézzük, volt-e népszerűbb szakirodalom a Platónnál.

  • Csik V

Tavaly is taroltak a jogi, marketing és szociológia szakirodalmak, aki arra számított, hogy most nem ezek lesznek a befutók, sajnos el kell szomorítanunk: ezek voltak. Az ELTE  Egyetemi Könyvtárban a következő 12 kötet volt a szakirodalmi topplista tetején, természetesen több holversennyel:

  1. Principles of marketing / Kotler, Philip
  2. Introduction to management / Combe, Colin
  3. Pszichológia / Atkinson, Rita L. et al.
  4. International economics / Krugman, Paul R
  5. A kora újkor története / szerk. Poór János
  6. Magyar irodalom / főszerk. Gintli Tibor
  7. Számviteli ismeretek – érthetően, szórakoztatóan / Laáb Ágnes
  8. Nikomakhoszi etika / Aristoteles
  9. Szociálpszichológia / Smith, Eliot R.
  10. Felügyelet és büntetés / Foucault, Michel

    Euthüphrón / Platón

    Állam / Platón

 

ELTE Egyetemi Könyvtár

És a következő szépirodalmi köteteket kölcsönözték a legtöbben:

  1. A sötétség mélyén / Conrad, Joseph

    A szakállas Neptun / Nádasdy Ádám
  2. Magyar Copperfield / Bereményi Géza
  3. A Karamazov testvérek / Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics
  4. Normális emberek / Rooney, Sally
  5. A 49-es tétel kiáltása / Pynchon, Thomas
  6. Lélegzethinta / Müller, Herta
  7. Ha egy téli éjszakán egy utazó / Calvino, Italo
  8. Halotti pompa / Borbély Szilárd
  9. Az idegen / Camus, Albert

    Szomszéd / Zoltán Gábor
  10. Semmi / Teller, Janne

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.