A legfrissebb felmérés szerint 14–18 évesek 80 százaléka 15 éves korára kipróbálta már az alkoholt. A 18 év alattiak is inkább a töményhez nyúlnak, ha ivásról van szó.
Majdnem kétharmaduk volt már másnapos, és hányt már alkoholtól - derül ki a Szétcsúszva (Smashed) program friss felmérésből. A kezdeményezés célja egyébként felvértezzék a középiskolásokat az ivásra ösztönző csoportnyomás ellen - írja az Index.
A probléma ugyanis innen indul - minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy ha nem inna alkoholt egy társaságban, túlságosan kilógna a sorból, és közel ugyanennyiüknek nehezére esik nemet mondani, ha alkohollal kínálják.
A válaszadók negyede hetente egyszer, jellemzően hétvégén iszik, 7 százalékuk hetente több alkalommal is. Az oldal szerint az alkoholok rangsorát messze a tömény italok (pálinka, gyomorkeserű, rum, vodka stb.) vezetik (41 százalék), őket a sör (30 százalék) és a bor (22 százalék) követi. Ez egy koedukált átlag, a lányok ugyanis valamivel jobban szeretik a rövideket, mint a fiúk, akik inkább söröznek.
Minden második fiatal úgy gondolja, hogy ha iszik, akkor jobban ki tudja engedni a gőzt. Negyedük pedig csakis alkohollal tud ráhangolódni a hétvégi bulizásra. A kutatás szerint a megkérdezettek 15 százaléka olyat posztolt, üzent a közösségi oldalakon, amit később megbánt, felük pedig volt már filmszakadása is.
Nem csak a diákoknál komoly gond
A mértéktelen ivás olyannyira súlyos probléma nálunk, hogy Magyarország a hetedik helyen áll a alkoholisták világranglistáján (pontosabban az OECD-országok között). Minden 15 évnél idősebb emberre 11,1 liter tiszta alkohol jut évente (miközben az OECD-átlag 9 liter).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
