Pálinka, rum és vodka. Minden harmadik középiskolás rendszeresen fogyaszt alkoholt

A legfrissebb felmérés szerint 14–18 évesek 80 százaléka 15 éves korára kipróbálta már az alkoholt. A 18 év alattiak is inkább a töményhez nyúlnak, ha ivásról van szó.

  • Csik V

Majdnem kétharmaduk volt már másnapos, és hányt már alkoholtól - derül ki a Szétcsúszva (Smashed) program friss felmérésből. A kezdeményezés célja egyébként felvértezzék a középiskolásokat az ivásra ösztönző csoportnyomás ellen - írja az Index.

A probléma ugyanis innen indul - minden ötödik válaszadó úgy gondolja, hogy ha nem inna alkoholt egy társaságban, túlságosan kilógna a sorból, és közel ugyanennyiüknek nehezére esik nemet mondani, ha alkohollal kínálják.

A válaszadók negyede hetente egyszer, jellemzően hétvégén iszik, 7 százalékuk hetente több alkalommal is. Az oldal szerint az alkoholok rangsorát messze a tömény italok (pálinka, gyomorkeserű, rum, vodka stb.) vezetik (41 százalék), őket a sör (30 százalék) és a bor (22 százalék) követi. Ez egy koedukált átlag, a lányok ugyanis valamivel jobban szeretik a rövideket, mint a fiúk, akik inkább söröznek.

Minden második fiatal úgy gondolja, hogy ha iszik, akkor jobban ki tudja engedni a gőzt. Negyedük pedig csakis alkohollal tud ráhangolódni a hétvégi bulizásra. A kutatás szerint a megkérdezettek 15 százaléka olyat posztolt, üzent a közösségi oldalakon, amit később megbánt, felük pedig volt már filmszakadása is.

Nem csak a diákoknál komoly gond

A mértéktelen ivás olyannyira súlyos probléma nálunk, hogy Magyarország a hetedik helyen áll a alkoholisták világranglistáján (pontosabban az OECD-országok között). Minden 15 évnél idősebb emberre 11,1 liter tiszta alkohol jut évente (miközben az OECD-átlag 9 liter).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.