Miért van, hogy az emberek nagy részének a jobb az ügyesebb keze, de mi teszi különlegessé a többieket?
A társadalom 10%-a éli balkezesként mindennapjait, a kutatókat pedig már több, mint 150 éve foglalkoztatja a jelenség: mitől lesz valaki balkezes?
A kutatók szerint a géneknek kétségkívül van szerepe a kérdésben, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy két jobbkezes szülőnek hasonlóan jobbkezes gyermeke születik majd. Más kutatók ugyanakkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron jelentőségét emelik ki, abból kiindulva, hogy a balkezesek között magasabb a férfiak aránya. Egy eléggé ellentmondásos feltételezés pedig arról számol be, hogy eredetileg mindenki jobbkezesként jön a világba, és egy korai agykárosodás következtében „váltanak”. A kutatók utóbbi elképzelése nincs tudományosan alátámasztva.
Balkezesként egy jobbos világban
A történelem során hosszú ideig érte negatív megkülönböztetés a balkezeseket, „gonosznak”, sőt „boszorkánynak” titulálták őket, néhány évtizeddel ezelőttig pedig az „átszoktatás” volt a bevett gyakorlat. Ma már elfogadóbb a társadalom, ennek ellenére mégsem olyan egyszerű balkezesként élni a jobbkezese világában. Mindennapi használati eszközeink jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy „sutának” a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek – például egy olló használata vagy a spirálfüzetbe való jegyzetelés – is feladhatják a leckét. Néhány kutatás arra is rámutat, hogy a balkezesek körében nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdők aránya, de hajlamosabbak az autizmusra és az epilepsziára is.
Nemcsak hátrány azonban, ha valaki balkezesként éli mindennapjait. Néhány sportban kifejezetten előnyös lehet ez a típusú adottság, a boxtól kezdve egészen a vívásig, előbbi képviselői például egyértelműen több meccset nyernek, mint jobbkezes társaik. Ezen kívül a balkezesek kiemelkedő nyelvérzékkel és emlékezőképességgel is rendelkeznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
