Napi tudomány: miért lesz 10-ből egy ember balkezes?

Miért van, hogy az emberek nagy részének a jobb az ügyesebb keze, de mi teszi különlegessé a többieket?

  • Bezzeg Hanna

A társadalom 10%-a éli balkezesként mindennapjait, a kutatókat pedig már több, mint 150 éve foglalkoztatja a jelenség: mitől lesz valaki balkezes?

A kutatók szerint a géneknek kétségkívül van szerepe a kérdésben, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy két jobbkezes szülőnek hasonlóan jobbkezes gyermeke születik majd. Más kutatók ugyanakkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron jelentőségét emelik ki, abból kiindulva, hogy a balkezesek között magasabb a férfiak aránya. Egy eléggé ellentmondásos feltételezés pedig arról számol be, hogy eredetileg mindenki jobbkezesként jön a világba, és egy korai agykárosodás következtében „váltanak”. A kutatók utóbbi elképzelése nincs tudományosan alátámasztva.

Balkezesként egy jobbos világban

A történelem során hosszú ideig érte negatív megkülönböztetés a balkezeseket, „gonosznak”, sőt „boszorkánynak” titulálták őket, néhány évtizeddel ezelőttig pedig az „átszoktatás” volt a bevett gyakorlat. Ma már elfogadóbb a társadalom, ennek ellenére mégsem olyan egyszerű balkezesként élni a jobbkezese világában. Mindennapi használati eszközeink jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy „sutának” a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek – például egy olló használata vagy a spirálfüzetbe való jegyzetelés – is feladhatják a leckét. Néhány kutatás arra is rámutat, hogy a balkezesek körében nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdők aránya, de hajlamosabbak az autizmusra és az epilepsziára is.

Nemcsak hátrány azonban, ha valaki balkezesként éli mindennapjait. Néhány sportban kifejezetten előnyös lehet ez a típusú adottság, a boxtól kezdve egészen a vívásig, előbbi képviselői például egyértelműen több meccset nyernek, mint jobbkezes társaik. Ezen kívül a balkezesek kiemelkedő nyelvérzékkel és emlékezőképességgel is rendelkeznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.