Napi tudomány: miért lesz 10-ből egy ember balkezes?

Miért van, hogy az emberek nagy részének a jobb az ügyesebb keze, de mi teszi különlegessé a többieket?

  • Bezzeg Hanna

A társadalom 10%-a éli balkezesként mindennapjait, a kutatókat pedig már több, mint 150 éve foglalkoztatja a jelenség: mitől lesz valaki balkezes?

A kutatók szerint a géneknek kétségkívül van szerepe a kérdésben, ugyanakkor nem törvényszerű, hogy két jobbkezes szülőnek hasonlóan jobbkezes gyermeke születik majd. Más kutatók ugyanakkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron jelentőségét emelik ki, abból kiindulva, hogy a balkezesek között magasabb a férfiak aránya. Egy eléggé ellentmondásos feltételezés pedig arról számol be, hogy eredetileg mindenki jobbkezesként jön a világba, és egy korai agykárosodás következtében „váltanak”. A kutatók utóbbi elképzelése nincs tudományosan alátámasztva.

Balkezesként egy jobbos világban

A történelem során hosszú ideig érte negatív megkülönböztetés a balkezeseket, „gonosznak”, sőt „boszorkánynak” titulálták őket, néhány évtizeddel ezelőttig pedig az „átszoktatás” volt a bevett gyakorlat. Ma már elfogadóbb a társadalom, ennek ellenére mégsem olyan egyszerű balkezesként élni a jobbkezese világában. Mindennapi használati eszközeink jobbkezeseknek vannak kialakítva, így egy „sutának” a legegyszerűbb hétköznapi tevékenységek – például egy olló használata vagy a spirálfüzetbe való jegyzetelés – is feladhatják a leckét. Néhány kutatás arra is rámutat, hogy a balkezesek körében nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdők aránya, de hajlamosabbak az autizmusra és az epilepsziára is.

Nemcsak hátrány azonban, ha valaki balkezesként éli mindennapjait. Néhány sportban kifejezetten előnyös lehet ez a típusú adottság, a boxtól kezdve egészen a vívásig, előbbi képviselői például egyértelműen több meccset nyernek, mint jobbkezes társaik. Ezen kívül a balkezesek kiemelkedő nyelvérzékkel és emlékezőképességgel is rendelkeznek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.