Szorongás és boldogtalanság a járvány alatt: így élik meg a bezártságot a diákok

Arról nem is beszélve, hogy a megkérdezett gyerekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre.

  • Eduline

Egy nemrég készített online felmérésből az derül ki, hogy sok gyerek boldogtalan, gyakoriak a mentális problémák és a többség örülne a kevesebb házi feladatnak - írja a hvg.hu. Az említett felmérésben több mint 10 ezer gyerek és fiatal vett részt, ennek célja az EU Gyermekjogi Stratégiájának és Gyermek-garanciájának formálása volt.

A felmérés néhány fontosabb megállapítása az UNICEF közleménye szerint a Covid–19 járvány a stressz és bizonytalanság felé taszította a gyerekeket Európában és a kontinensen túl. A felmérésben résztvevők közül ötből egy gyerek mondta azt, hogy boldogtalan és szorong a jövő miatt.

Ezen felül tízből majdnem egy válaszadó gyerek esetében tetten érhetőek mentális problémákra utaló tünetek, ilyen lehet a depresszió vagy a szorongás. A felmérésben részt vevő lányok ilyen szempontból sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint a fiúk, és az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be, mint a fiatalabbak. A gyerekek harmada tapasztalt diszkriminációt vagy kirekesztést. Ez az arány 50 százalékosra nőtt, amikor fogyatékossággal élő, migráns, etnikai kisebbséghez tartozó, vagy a magukat LGBTQ+ közösség tagjaiként azonosító fiatalokat kérdeztek - írja az oldal.

Kiderül az is a felmérésből, hogy a gyerekek kétharmada boldog az iskolában, azonban a válaszadó 17 évesek 80 százaléka érzi úgy, hogy az oktatás nem készíti fel őket a jövőre. A konzultációban részt vevő gyerekek többsége szívesen vinne változásokat az iskolai életébe. 62 százalék kevesebb házi feladatot, 57 százalék pedig érdekesebb órákat szeretne.

A válaszadók közel harmada szeretné befolyásolni az iskolai tananyagot, például több sport tevékenységgel (33 százalék), a gyerekjogokról való tanulással (31 százalék) és több művészeti tantárggyal (31 százalék). Majdnem minden résztvevő hallott már a gyermekjogokról. A megkérdezett gyerekek és fiatalok 88 százaléka ismeri a klímaváltozást és annak a környezetükre gyakorolt hatását, 8 százalékuk valamelyest tudatában van a jelenségnek, 4 százalék pedig bizonytalan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.