A technika ördöge: lenémított mikrofonnal tartott órát az egyetem tanára

A hallgatók közel 2 órán át figyelték, ahogy a tanáruk tátog a kamera előtt.

  • Eduline

Van, akinek online is megy az extra beleélés, már ami az óratartást illeti. Egy szingapúri egyetem tanára valahogy lenémította magát az online órája alatt és ezt később sem vette észre - írja a hvg.hu. Végeredményben a hallgatók 2 órán át figyelték, ahogy tátog.

Voltak ötletek arra, hogyan lehetne jelezni, hogy nem hallnak semmit: a diákok megpróbálták utolérni a tanárt, ő viszont – feltehetően az előadás hevében – azonnal kinyomta a telefont. Az oktatónak az sem volt gyanús, amikor a hallgatóság néhány tagja egyszerűen kilépett a chatből.

Wang Dong, az egyetem matematikatanára a diákoktól tudta meg az óra végén, hogy órák óta nem hallották, mit mondd, és azt ígérte: az órát bepótolják. Ezúttal viszont maga mellett tartja majd a mobilját, és fel is fogja venni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.