Még mindig nem döntöttek arról, idén márciusban lesz-e az utolsó óraátállítás

Elakadtak a tárgyalások az óraátállítás eltörléséről, pedig az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára átállítani az órákat. Arról a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, a magyar kormány azonban – úgy tűnik – egyelőre kivár.

  • Csik Veronika

Március 28-án hajnali 2-kor 3 órára kell előtekerni az órákat, akkor kezdődik a nyári időszámítás – ám azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ez lesz-e az utolsó alkalom.

Az ugyanis még nem derült ki, hogy Magyarország melyik időszámítást választja - ennek meghatározása ugyanis az EU-tagállamok dolga. Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, született-e már döntés arról, melyik időszámításra áll át az ország 2021-ben, a tárca azonban csak annyit válaszolt, hogy az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg.

„A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – írták az Eduline kérdésére.

A bizonytalanságról árulkodik a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti nyilatkozata is – Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az óraátállítás eltörléséről szóló újságírói kérdésre mindössze annyit válaszolt, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna.

Egyébként az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg.

Nemzetközi kitekintés - volt, ahol már ki is próbálták

Van, ahol már jó ideje kísérleteznek az óraátállítás eltörlésével. Oroszországban tíz éve szüntették meg, az ország pedig a nyári időszámítást választotta. A változtatás azonban nem jött be, az egészségvédelmi bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy emiatt az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek, örökké fáradtak. Így három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt visszatértek az állandó téli időszámításhoz, vagyis óraátállítás továbbra sincs.

Európai Parlament

Az Európai Parlament által végzett konzultáció eredménye alapján egyébként az emberek többsége inkább a nyári időszámítást választaná - nemcsak Magyarország, hanem Németország és Ausztria is. Érdekesség, hogy az „eredeti” időszámítás a téli, ettől tért el az ország, amikor elkezdtük átállítani az órákat.

Melyik lenne az ideális?

A Magyar Alvás Szövetség az Eduline kérdésére úgy nyilatkozott, az álláspontjuk nem változott: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.