Elakadtak a tárgyalások az óraátállítás eltörléséről, pedig az Európai Bizottság két évvel ezelőtti javaslata alapján 2021-ben kellene utoljára átállítani az órákat. Arról a tagállamoknak kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, a magyar kormány azonban – úgy tűnik – egyelőre kivár.
Március 28-án hajnali 2-kor 3 órára kell előtekerni az órákat, akkor kezdődik a nyári időszámítás – ám azt egyelőre nem lehet tudni, vajon ez lesz-e az utolsó alkalom.
Az ugyanis még nem derült ki, hogy Magyarország melyik időszámítást választja - ennek meghatározása ugyanis az EU-tagállamok dolga. Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, született-e már döntés arról, melyik időszámításra áll át az ország 2021-ben, a tárca azonban csak annyit válaszolt, hogy az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg.
„A képviselők további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta” – írták az Eduline kérdésére.
A bizonytalanságról árulkodik a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti nyilatkozata is – Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón az óraátállítás eltörléséről szóló újságírói kérdésre mindössze annyit válaszolt, ha rajta állna a döntés, ő a nyári időszámításra szavazna.
Egyébként az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, elvileg utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása 2021. október utolsó vasárnapján történne meg.
| Nemzetközi kitekintés - volt, ahol már ki is próbálták |
Van, ahol már jó ideje kísérleteznek az óraátállítás eltörlésével. Oroszországban tíz éve szüntették meg, az ország pedig a nyári időszámítást választotta. A változtatás azonban nem jött be, az egészségvédelmi bizottság elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy emiatt az oroszok krónikus alváshiányban szenvednek, örökké fáradtak. Így három évvel később, 2014-ben a rossz tapasztalatok miatt visszatértek az állandó téli időszámításhoz, vagyis óraátállítás továbbra sincs.  Európai Parlament Az Európai Parlament által végzett konzultáció eredménye alapján egyébként az emberek többsége inkább a nyári időszámítást választaná - nemcsak Magyarország, hanem Németország és Ausztria is. Érdekesség, hogy az „eredeti” időszámítás a téli, ettől tért el az ország, amikor elkezdtük átállítani az órákat. |
Melyik lenne az ideális?
A Magyar Alvás Szövetség az Eduline kérdésére úgy nyilatkozott, az álláspontjuk nem változott: az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne az észszerű élettani, egészségügyi szempontból. „Évezredek óta élünk ebben a rendszerben, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg” – írták.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
