Izgalmas kezdeményezés, amivel minden tudomány hirtelen érdekes lesz

Családja első generációs egyetemistájaként egy amerikai srác úgy döntött, megmutatja a kisebbeknek, mindenki lehet egy kicsit tudós, akkor is, ha nem tudósnak készül.

  • Eduline

Nem sokkal az után, hogy bekerült álmai egyetemére, a Stanforra, Ahmed Muhammad egy nonprofit szervezetet is elindított, melynek célja, hogy a gyerek megismerhessék a tudomány gyakorlati, érdekes oldalát, még mielőtt úgy gondolhatnák, nem jók benne.

Az inspiráció ott van az orrunk előtt, csak észre kell venni

Az egész projekt egyfajta babysitterkedésből nőtte ki magát - mesélte a CNN-nek Muhammad -, a kezdeményezést ugyanis unokaöccse és unokahúga inspirálta, akiknek különböző tudományos kísérletekkel igyekezett megmutatni, hogy milyen izgalmasak is lehetnek a természettudományok. Közösen elkészítettek sok ismert, otthon is könnyedén megvalósítható kísérletet, így a végére Muhamened unokatestvérei is elfogadták, hogy a tudomány nem is olyan unalmas, nincs olyan, hogy valaki rossz belőle, sőt azóta kifejezetten megkedvelték.

A később Kits Cubed-nak keresztelt kezdeményezés március végén online indult, az egyetemista pedig azt akarta, hogy a részvevők gyakorlati tudományos tapasztalatokat szerezzenek. Ellensúlyozva azt, hogy talán ezekre az iskolákban nem mindig jut idő a tananyag leadása mellett. Később ezt az ötletet továbbfejlesztve - és több csapattal társulva - elkezdtek kíséreltcsomagokat készíteni és árulni, amikben több könnyen elkészíthető kísérlet elemei és leírásai vannak általános iskolásoknak. A dobozok egyikében helyet kapott például egy rakéta, különböző elemek részei és otthon elkészíthető kaleidoszkóp is.

A projekt hamar befutott és a nonprofit szervezet támogatásokat és adományokat kapott több helyi szervezettől, sőt az NFL volt játékosától, Marshawn Lynch-től is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.