Animációk, vígjátékok és akció - ezek a filmek, sorozatok 2020 toplistásai
Az idei év a sorozatokról (is) szólt. Most kiderül az igazság: ezeket a filmeket, sorozatokat néztük legtöbbször 2020-ben.
Eduline
A drámák és a vígjátékok előtt töltöttük a legtöbb időt 2020-ban, de a dokumentumfilmek is népszerűek voltak - írja a hvg.hu. A tavalyi évhez képest hatszoros időt töltöttünk mesenézéssel. Ebben jelentős szerepe volt a Jurassic Park: Krétakori tábor, az Útmutató bébiszittereknek szörnyvadászathoz, a Lunaria - Kaland a Holdon, a Táncra fel! és a DJ Hamupipőke című alkotásoknak is.
Továbbra is népszerűek a vígjátékok, kivétel nélkül minden hónapban dobogós volt ez a kategória. Ebben nagy szerepe volt az Űrhadosztálynak, az Emily Párizsbannak, a Szexoktatásnak és Én még sosem…-nek is.
A Netflix közleménye szerint sokan voltak kíváncsiak a Remélem legközelebb sikerül meghalnodra, a Sötétségre, a Nagy pénzrablásra, az Esernyő Akadémiára, a Veszélyes hazugságokra és Spenser az igazság nyomábanra.
A spanyol készítésű Nagy pénzrablás 92 országban került be a napi legnépszerűbb 10 cím közé, a Barbárok 91, a norvég Ragnarök pedig 89 országban kapott kiemelt figyelmet az évben.
A régióban Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben a Netflix dokumentumfilmjei iránti érdeklődés, ötször annyi időt töltöttünk ezek előtt. Többek között a Társadalmi Dilemmával, illetve David Attenborough sorozataival.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
