Nem minden maszk unalmas - az olasz tanároké elég menő lesz

Az általános iskolákban nem teszik kötelezővé a szájmaszk viselését Olaszországban, azonban a felsőbb évfolyamokba járó diákoknak és a tanároknak azonban viselniük kell.

  • Eduline/MTI

A szeptember 14-i tanévkezdés előtt ismertetett közös útmutatása szerint az első nyolc osztály tanulói számára, vagyis hat és tizennégy éves kor között nem lesz kötelező a szájmaszk a tantermekben, ha a diákok között biztosítják a legalább egyméteres távolságot.

Az iskola más területein, a folyosóktól kezdve a menzáig, viszont nekik is is szájmaszkban kell lenniük. A felsőbb osztályokban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban a tanórákon kötelező lesz a szájmaszk viselése.

A legjobb azonban az, hogy a tanároknak speciális, átlátszó maszkokat gyártottak, amelyekben látszik a szájuk és jobban hallani a hangjukat.

Most akkor kell maszk vagy sem?

Tegnap az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete (ESZME), a Parents International nemzetközi szülői szervezet tagjaként csatlakozik ahhoz a kezdeményezéshez, amely az „új normális” keretek meghatározásánál figyelembe vesz több szempontot is.

Az a véleményük, hogy az iskolákban nincs lehetőség a maszkok higiénikus használatának biztosítására és a gyerekek között több veszélyt rejt a maszk viselése, mint amekkora a veszélye annak, hogy elkapják a fertőzést. „Ezért az iskolákban semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot” – írják.

Magyarországon nincs központi utasítás arra vonatkozóan, hogy a maszkhasználat kötelező lenne. Ahol nem megoldható a védőtávolság megtartása, ott ajánlott, illetve az egyes iskolák saját hatáskörben dönthetnek arról, szabályozzák-e a maszkviselést. 

„Semmiképpen nem szabad előírni a maszkhasználatot"

Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, ami nem támogatja a túlzott szabályozást, más országok adataira hivatkoznak, és abban reménykednek, hogy az „új normális" tényleg normális lesz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.