Újabb siker: biológiából nyertek érmeket a magyar diákok

Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia elmaradt a koronavírus miatt, de a versenyzők összemérhették tudásukat.

  • Eduline

Habár az idei, nagasaki-i 31. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia a járványügyi helyzetből adódóan elmaradt, augusztus 11 és 12-én a versenyzők az IBO Challenge-en mérhették össze tudásukat, ahol mindenki az anyaországában teljesíthette a központilag meghatározott feladatokat – olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook oldalán.

A válaszlapokat be kellett szkennelni és visszaküldeni, ezek alapján zajlott az értékelés. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben a rendszerben nem biztosíthatók a tökéletesen egységes munkakörülmények, ezért idén nem hirdettek helyezéseket, hanem medálokat osztottak.

Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia helyett megrendezett IBO Challenge-en elért hazai eredmények a következők:

Buzafalvi Dénes, ezüst érem (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium), felkészítő tanárok: Hajnal Benjámin, Dr. Molnár Katalin

Tusnády Simon, ezüst érem (Bornemisza Péter Gimnázium), felkészítő tanárok: Dr. Erős-Honti Zsolt, Hajnal Benjámin

Czakó Bálint László, bronz érem (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), felkészítő tanár: Bán Sándor

Gulácsi Máté Mihály, bronz érem (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), felkészítő tanár: Dr. Erős-Honti Zsolt

Egy hét a visszaállásig: sokat számít, mennyit és hogyan alszotok

A koronavírus járvány és a nyári életmód jelentősen megváltoztatta mindenki alvási rutinját - hamarosan itt az idő visszaállni a megszokott kerékvágásba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.