Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia elmaradt a koronavírus miatt, de a versenyzők összemérhették tudásukat.
Habár az idei, nagasaki-i 31. Nemzetközi Biológiai Diákolimpia a járványügyi helyzetből adódóan elmaradt, augusztus 11 és 12-én a versenyzők az IBO Challenge-en mérhették össze tudásukat, ahol mindenki az anyaországában teljesíthette a központilag meghatározott feladatokat – olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook oldalán.
A válaszlapokat be kellett szkennelni és visszaküldeni, ezek alapján zajlott az értékelés. A szervezők úgy döntöttek, hogy ebben a rendszerben nem biztosíthatók a tökéletesen egységes munkakörülmények, ezért idén nem hirdettek helyezéseket, hanem medálokat osztottak.
Az idei Nemzetközi Biológiai Diákolimpia helyett megrendezett IBO Challenge-en elért hazai eredmények a következők:
Buzafalvi Dénes, ezüst érem (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium), felkészítő tanárok: Hajnal Benjámin, Dr. Molnár Katalin
Tusnády Simon, ezüst érem (Bornemisza Péter Gimnázium), felkészítő tanárok: Dr. Erős-Honti Zsolt, Hajnal Benjámin
Czakó Bálint László, bronz érem (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium), felkészítő tanár: Bán Sándor
Gulácsi Máté Mihály, bronz érem (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium), felkészítő tanár: Dr. Erős-Honti Zsolt
Egy hét a visszaállásig: sokat számít, mennyit és hogyan alszotok
A koronavírus járvány és a nyári életmód jelentősen megváltoztatta mindenki alvási rutinját - hamarosan itt az idő visszaállni a megszokott kerékvágásba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
