Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.
A koli és az albi közötti vita minden évben előkerül és szeptemberre minden költöző diáknak meg kell hoznia a döntését. Mielőtt választotok, nézzetek utána alaposan a lehetőségeiteknek, kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél, kinek milyen tapasztalatai voltak egy-egy opcióval kapcsolatban. Mint mindennek, ezeknek is megvannak az előnyei és hátrányai is, amikkel most meg szeretnénk ismertetni titeket. A kollégiumi árak és férőhelyek, vagy éppen albérleti kérdéses után jöjjön a kérdéskör vicces oldala.
A kollégiumok mellett szól, hogy remek lehetőség új barátokat szerezni, főleg ha új városba költöztök. Sok helyen csinálnak kolis programokat, közös tanulásokat, és nem kell egyedül felfedeznetek a helyet.
Persze ne feledkezzünk meg a kolis bulikról sem..
Egyetemistaként természetesen az sem probléma, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérletet fizetni. Ami viszont az előnye is, a hátrányok közé is besorolhatjuk, itt sosem lesztek egyedül.
A konyhaművészeteteket sem valószínű, hogy itt élhetitek ki.
De legalább még jobb érzés lesz, amikor végre hazajuttok hétvégén. Az albérlet, mint tudjuk sokkal drágább, mint kollégiumban lakni, ami rendesen megcsapolhatja a zsebpénzeteket.
De ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell kifizetnetek, fogadhattok lakótársakat, ha szeretnétek. Több egyetemnek van saját felülete, hogy segítsenek lakótársakat keresni a hallgatóiknak, de ha a legjobb barátotokkal egy városba vettek fel egyetemre, ő sem elvetendő opció. Ebben az esetben az előny, hogy magatoknak választhatjátok ki, kivel laktok együtt, és lehet még saját szoba is jut.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
