Az élet nagy kérdései: kollégium vagy albérlet?

Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.

  • Eduline

A koli és az albi közötti vita minden évben előkerül és szeptemberre minden költöző diáknak meg kell hoznia a döntését. Mielőtt választotok, nézzetek utána alaposan a lehetőségeiteknek, kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél, kinek milyen tapasztalatai voltak egy-egy opcióval kapcsolatban. Mint mindennek, ezeknek is megvannak az előnyei és hátrányai is, amikkel most meg szeretnénk ismertetni titeket. A kollégiumi árak és férőhelyek, vagy éppen albérleti kérdéses után jöjjön a kérdéskör vicces oldala.

A kollégiumok mellett szól, hogy remek lehetőség új barátokat szerezni, főleg ha új városba költöztök. Sok helyen csinálnak kolis programokat, közös tanulásokat, és nem kell egyedül felfedeznetek a helyet.

Persze ne feledkezzünk meg a kolis bulikról sem..

Egyetemistaként természetesen az sem probléma, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérletet fizetni. Ami viszont az előnye is, a hátrányok közé is besorolhatjuk, itt sosem lesztek egyedül.

A konyhaművészeteteket sem valószínű, hogy itt élhetitek ki.

De legalább még jobb érzés lesz, amikor végre hazajuttok hétvégén. Az albérlet, mint tudjuk sokkal drágább, mint kollégiumban lakni, ami rendesen megcsapolhatja a zsebpénzeteket.

De ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell kifizetnetek, fogadhattok lakótársakat, ha szeretnétek. Több egyetemnek van saját felülete, hogy segítsenek lakótársakat keresni a hallgatóiknak, de ha a legjobb barátotokkal egy városba vettek fel egyetemre, ő sem elvetendő opció. Ebben az esetben az előny, hogy magatoknak választhatjátok ki, kivel laktok együtt, és lehet még saját szoba is jut.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.