Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.
A koli és az albi közötti vita minden évben előkerül és szeptemberre minden költöző diáknak meg kell hoznia a döntését. Mielőtt választotok, nézzetek utána alaposan a lehetőségeiteknek, kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél, kinek milyen tapasztalatai voltak egy-egy opcióval kapcsolatban. Mint mindennek, ezeknek is megvannak az előnyei és hátrányai is, amikkel most meg szeretnénk ismertetni titeket. A kollégiumi árak és férőhelyek, vagy éppen albérleti kérdéses után jöjjön a kérdéskör vicces oldala.
A kollégiumok mellett szól, hogy remek lehetőség új barátokat szerezni, főleg ha új városba költöztök. Sok helyen csinálnak kolis programokat, közös tanulásokat, és nem kell egyedül felfedeznetek a helyet.
Persze ne feledkezzünk meg a kolis bulikról sem..
Egyetemistaként természetesen az sem probléma, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérletet fizetni. Ami viszont az előnye is, a hátrányok közé is besorolhatjuk, itt sosem lesztek egyedül.
A konyhaművészeteteket sem valószínű, hogy itt élhetitek ki.
De legalább még jobb érzés lesz, amikor végre hazajuttok hétvégén. Az albérlet, mint tudjuk sokkal drágább, mint kollégiumban lakni, ami rendesen megcsapolhatja a zsebpénzeteket.
De ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell kifizetnetek, fogadhattok lakótársakat, ha szeretnétek. Több egyetemnek van saját felülete, hogy segítsenek lakótársakat keresni a hallgatóiknak, de ha a legjobb barátotokkal egy városba vettek fel egyetemre, ő sem elvetendő opció. Ebben az esetben az előny, hogy magatoknak választhatjátok ki, kivel laktok együtt, és lehet még saját szoba is jut.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
