Az egyetem miatt költözők egyik legnagyobb kérdése: albérlet vagy kollégium legyen. Itt vannak a leggyakoribb pro és kontra érvek, amik szóba jöhetnek, amikor lakhatásról döntötök.
A koli és az albi közötti vita minden évben előkerül és szeptemberre minden költöző diáknak meg kell hoznia a döntését. Mielőtt választotok, nézzetek utána alaposan a lehetőségeiteknek, kérdezzetek körbe az ismerőseiteknél, kinek milyen tapasztalatai voltak egy-egy opcióval kapcsolatban. Mint mindennek, ezeknek is megvannak az előnyei és hátrányai is, amikkel most meg szeretnénk ismertetni titeket. A kollégiumi árak és férőhelyek, vagy éppen albérleti kérdéses után jöjjön a kérdéskör vicces oldala.
A kollégiumok mellett szól, hogy remek lehetőség új barátokat szerezni, főleg ha új városba költöztök. Sok helyen csinálnak kolis programokat, közös tanulásokat, és nem kell egyedül felfedeznetek a helyet.
Persze ne feledkezzünk meg a kolis bulikról sem..
Egyetemistaként természetesen az sem probléma, hogy jóval olcsóbb, mint egy albérletet fizetni. Ami viszont az előnye is, a hátrányok közé is besorolhatjuk, itt sosem lesztek egyedül.
A konyhaművészeteteket sem valószínű, hogy itt élhetitek ki.
De legalább még jobb érzés lesz, amikor végre hazajuttok hétvégén. Az albérlet, mint tudjuk sokkal drágább, mint kollégiumban lakni, ami rendesen megcsapolhatja a zsebpénzeteket.
De ez nem jelenti azt, hogy egyedül kell kifizetnetek, fogadhattok lakótársakat, ha szeretnétek. Több egyetemnek van saját felülete, hogy segítsenek lakótársakat keresni a hallgatóiknak, de ha a legjobb barátotokkal egy városba vettek fel egyetemre, ő sem elvetendő opció. Ebben az esetben az előny, hogy magatoknak választhatjátok ki, kivel laktok együtt, és lehet még saját szoba is jut.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
