Magyar siker az online tartott diákolimpián: hét érmet nyertek a diákok

Jól szerepelt a magyar csapat a koronavírus-járvány miatt online tartott 54. nemzetközi Mengyelejev-diákolimpián, hét érmet nyertek a kémiaversenyen - tájékoztatta a csapat vezetője vasárnap az MTI-t.

  • Eduline/MTI

A nemzetközi tudományos diákolimpiák sorában most először személyes találkozás nélkül, de egységes feltételekkel 28 ország 130 diákja mérhette össze kémiatudását a legnehezebbnek tartott nemzetközi kémiaversenyen. Az elméleti feladatsorokat mindenki a hazájában, személyes és videofelügyelet mellett írta meg angolul vagy oroszul, a javítást a feladatszerzőkkel szintén videokapcsolaton át vitatták meg a versenyzők - ismertette a csapatvezető, Magyarfalvi Gábor, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának adjunktusa

A diákolimpiát áprilisban Budapesten rendezték volna meg, de a világjárvány miatt nem tudták megtartani - ahogyan a többi diákolimpiát sem. Magyarország rendezőként tíz diákot nevezhetett, közülük ezüstérmet (14-39. helyezés) kapott Kapdos Ádám (Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen) és Benkő Dávid (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest). Bronzérmet (40-78. hely) szerzett Ficsór István Dávid (Református Gimnázium, Kecskemét), Kozák András (ELTE Apáczai Gimnázium), Fajszi Bulcsú (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest), Babcsányi István (Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest) és Borbás Balázs (Kökönyösi Gimnázium, Komló). Simon Vivien (ELTE Apáczai Gimnázium), Kóta Kata (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged) és Garamvölgyi István (Katona József Gimnázium, Kecskemét) dicséretet kapott.

Jó hír nemcsak könyvmolyoknak: újra nyitva vannak a budapesti könyvtárak

Mivel a nyáron több időtök van olvasni vagy éppen kutatómunkát végezni, jó, ha tudtok róla, hogy számos könyvtár újra kinyitotta kapuit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.