„Nem szabad Péternek tétlenkednie” – latin dolgozatok 1801-ből

A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.

  • Eduline

2013-ban a Budapest, I. kerület Toldy Ferenc utca 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A papírdarabkák mérete: 10x15 cm – írja a BTM Vármúzeum Facebook posztjában. Valószínűleg egy ebben a házban élt tanár hagyatékából kerülhettek ide a kisméretű papírlapokra írott latin röpdolgozatok.

A Buda helymegjelölés, az aznapi dátum és a tanulók nevei a jobb vagy a bal felső sarokban olvashatóak: Joannes Huber, Joseph Petyko, Petri Petyko, Balthazár Pecleberg, Joseph Berger, Andreae Nemes, Ludovici Szegedi, Josephi Piskovics. Német, magyar és délszláv (horvát, szerb?) vezetéknevűek a diákok. Tanárok vagy tanársegédek nevei is láthatóak néhány papíron, miszerint javította (convexit): Johannes Karg, Josephus, Roskovics, Grabacsány.

A dolgozatokat 1801. május 24-28. között írták a tanulók Budán, valószínűleg a Budára költöztetett nagyszombati egyetem gimnáziumában. Igen eltérőek az írásképek: „előfordul köztük egyszerű „iskolás” írás, szálkás dőltbetűs és barokkos-kalligrafikus jellegű is. Általánosságban elmondható, hogy lendületes, „kiírt” írásképeket látunk, ami magasabb szintű iskolázottságot feltételez.”

A tanár a példamondatokat valószínűleg szóban diktálta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul. „Non licet Petro otiosum esse.” „Nem szabad Péternek tétlenkednie.” A dolgozatok címe: Constructiones és Exercitium, ami magyarul gyakorlatokat jelent.

Az egyik dolgozaton olvasható a Syntaxim szó, ami ún. latin iskolát, vagyis kisgimnáziumot jelent. Ebben az időszakban a gimnáziumoknak két fajtája volt. A kisgimnáziumban csak latin grammatikát tanítottak három, illetve négy éven keresztül, ide a diákok 10 és 16 éves koruk között jártak. A nagygimnázium első négy évében szintén csak a latin nyelvet tanították, az utolsó két évben foglalkoztak más tantárgyakkal.

A röpdolgozatokat nagy valószínűséggel a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A diákok közül nyolcuk neve bukkan fel a Pesti Egyetem anyakönyvében, ami azt jelenti, hogy sikeresen elvégezték a középiskolát és 3-5 évvel később megkezdhették felsőfokú tanulmányaikat.

A nagy pénz teszt: kik vannak a bankjegyeiken?

A következő tesztből kiderül, hogy mennyire ismeritek a zsebetekben lapuló bankjegyeket. Nap mint nap használjuk őket, de vajon egyből tudja mindenki, hogy melyik bankjegyen ki látható? Puskázni nem ér!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.