„Nem szabad Péternek tétlenkednie” – latin dolgozatok 1801-ből

A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.

  • Eduline

2013-ban a Budapest, I. kerület Toldy Ferenc utca 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A papírdarabkák mérete: 10x15 cm – írja a BTM Vármúzeum Facebook posztjában. Valószínűleg egy ebben a házban élt tanár hagyatékából kerülhettek ide a kisméretű papírlapokra írott latin röpdolgozatok.

A Buda helymegjelölés, az aznapi dátum és a tanulók nevei a jobb vagy a bal felső sarokban olvashatóak: Joannes Huber, Joseph Petyko, Petri Petyko, Balthazár Pecleberg, Joseph Berger, Andreae Nemes, Ludovici Szegedi, Josephi Piskovics. Német, magyar és délszláv (horvát, szerb?) vezetéknevűek a diákok. Tanárok vagy tanársegédek nevei is láthatóak néhány papíron, miszerint javította (convexit): Johannes Karg, Josephus, Roskovics, Grabacsány.

A dolgozatokat 1801. május 24-28. között írták a tanulók Budán, valószínűleg a Budára költöztetett nagyszombati egyetem gimnáziumában. Igen eltérőek az írásképek: „előfordul köztük egyszerű „iskolás” írás, szálkás dőltbetűs és barokkos-kalligrafikus jellegű is. Általánosságban elmondható, hogy lendületes, „kiírt” írásképeket látunk, ami magasabb szintű iskolázottságot feltételez.”

A tanár a példamondatokat valószínűleg szóban diktálta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul. „Non licet Petro otiosum esse.” „Nem szabad Péternek tétlenkednie.” A dolgozatok címe: Constructiones és Exercitium, ami magyarul gyakorlatokat jelent.

Az egyik dolgozaton olvasható a Syntaxim szó, ami ún. latin iskolát, vagyis kisgimnáziumot jelent. Ebben az időszakban a gimnáziumoknak két fajtája volt. A kisgimnáziumban csak latin grammatikát tanítottak három, illetve négy éven keresztül, ide a diákok 10 és 16 éves koruk között jártak. A nagygimnázium első négy évében szintén csak a latin nyelvet tanították, az utolsó két évben foglalkoztak más tantárgyakkal.

A röpdolgozatokat nagy valószínűséggel a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A diákok közül nyolcuk neve bukkan fel a Pesti Egyetem anyakönyvében, ami azt jelenti, hogy sikeresen elvégezték a középiskolát és 3-5 évvel később megkezdhették felsőfokú tanulmányaikat.

A nagy pénz teszt: kik vannak a bankjegyeiken?

A következő tesztből kiderül, hogy mennyire ismeritek a zsebetekben lapuló bankjegyeket. Nap mint nap használjuk őket, de vajon egyből tudja mindenki, hogy melyik bankjegyen ki látható? Puskázni nem ér!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.