A Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum régi latin dolgozatokról osztott meg képeket Facebook oldalán.
2013-ban a Budapest, I. kerület Toldy Ferenc utca 80. számú ház felújításakor a tetőszerkezet gerendái közül került elő 40 db latin röpdolgozat 1801-es dátumozással. A papírdarabkák mérete: 10x15 cm – írja a BTM Vármúzeum Facebook posztjában. Valószínűleg egy ebben a házban élt tanár hagyatékából kerülhettek ide a kisméretű papírlapokra írott latin röpdolgozatok.
A Buda helymegjelölés, az aznapi dátum és a tanulók nevei a jobb vagy a bal felső sarokban olvashatóak: Joannes Huber, Joseph Petyko, Petri Petyko, Balthazár Pecleberg, Joseph Berger, Andreae Nemes, Ludovici Szegedi, Josephi Piskovics. Német, magyar és délszláv (horvát, szerb?) vezetéknevűek a diákok. Tanárok vagy tanársegédek nevei is láthatóak néhány papíron, miszerint javította (convexit): Johannes Karg, Josephus, Roskovics, Grabacsány.
A dolgozatokat 1801. május 24-28. között írták a tanulók Budán, valószínűleg a Budára költöztetett nagyszombati egyetem gimnáziumában. Igen eltérőek az írásképek: „előfordul köztük egyszerű „iskolás” írás, szálkás dőltbetűs és barokkos-kalligrafikus jellegű is. Általánosságban elmondható, hogy lendületes, „kiírt” írásképeket látunk, ami magasabb szintű iskolázottságot feltételez.”
A tanár a példamondatokat valószínűleg szóban diktálta magyarul vagy németül, és ezt kellett helyesen leírnia a tanulóknak latinul. „Non licet Petro otiosum esse.” „Nem szabad Péternek tétlenkednie.” A dolgozatok címe: Constructiones és Exercitium, ami magyarul gyakorlatokat jelent.
Az egyik dolgozaton olvasható a Syntaxim szó, ami ún. latin iskolát, vagyis kisgimnáziumot jelent. Ebben az időszakban a gimnáziumoknak két fajtája volt. A kisgimnáziumban csak latin grammatikát tanítottak három, illetve négy éven keresztül, ide a diákok 10 és 16 éves koruk között jártak. A nagygimnázium első négy évében szintén csak a latin nyelvet tanították, az utolsó két évben foglalkoztak más tantárgyakkal.
A röpdolgozatokat nagy valószínűséggel a budai gimnázium első vagy második grammatikai osztályát végző tanulók írták. A diákok közül nyolcuk neve bukkan fel a Pesti Egyetem anyakönyvében, ami azt jelenti, hogy sikeresen elvégezték a középiskolát és 3-5 évvel később megkezdhették felsőfokú tanulmányaikat.
A nagy pénz teszt: kik vannak a bankjegyeiken?
A következő tesztből kiderül, hogy mennyire ismeritek a zsebetekben lapuló bankjegyeket. Nap mint nap használjuk őket, de vajon egyből tudja mindenki, hogy melyik bankjegyen ki látható? Puskázni nem ér!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
