A kiadó lakások tulajdonosai azonban már készülnek a főszezonra, azaz a felsőoktatási felvételi ponthatárainak a kihirdetésére.
A járvány kezdete óta átlagosan 10 százalékkal estek az albérletárak Budapesten, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos volt a csökkenés - írja a hvg.hu az ingatlan.com elemzésére hivatkozva.
A turizmus hanyatlása a budapesti rövid távú lakáskiadások esetében okozta a legnagyobb visszaesést. A vidéki egyetemi városokban eltérően alakultak az árak a járvány előtti helyzethez képest. Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett, eközben Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent az átlagos bérleti díj. Miskolcon, Pécsen és Szegeden lényegében nem változtak az árak - maradt az átlag 85, 90, illetve 100 ezer forintos szint.
Viszont a kiadó lakások tulajdonosai már készülnek a főszezonra, mivel közeledik a felsőoktatási felvételi ponthatárainak a kihirdetése. De az elemzésből az is kiderül, ha az egyetemeken online kezdődik meg az oktatás szeptembertől, akkor csökkenhet az albérletek iránti kereslet. Ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény - például az ELTE - átmenetileg átalakítaná a kollégiumi szobákat kevesebb férőhelyessé a járvány elleni védekezés miatt, ez pedig növelheti az igényt a kiadó lakások iránt.
Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől
Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
