Február óta 10 százalékkal csökkent átlagosan a budapesti albérletek ára

A kiadó lakások tulajdonosai azonban már készülnek a főszezonra, azaz a felsőoktatási felvételi ponthatárainak a kihirdetésére.

  • Eduline

A járvány kezdete óta átlagosan 10 százalékkal estek az albérletárak Budapesten, de a Várban, a pesti Belvárosban és a Terézvárosban ennél is nagyobb, 15-20 százalékos volt a csökkenés - írja a hvg.hu az ingatlan.com elemzésére hivatkozva.

A turizmus hanyatlása a budapesti rövid távú lakáskiadások esetében okozta a legnagyobb visszaesést. A vidéki egyetemi városokban eltérően alakultak az árak a járvány előtti helyzethez képest. Debrecenben 5 százalékkal 105 ezer forintra emelkedett, eközben Győrben 8 százalékkal 110 ezer forintra csökkent az átlagos bérleti díj. Miskolcon, Pécsen és Szegeden lényegében nem változtak az árak - maradt az átlag 85, 90, illetve 100 ezer forintos szint.

Viszont a kiadó lakások tulajdonosai már készülnek a főszezonra, mivel közeledik a felsőoktatási felvételi ponthatárainak a kihirdetése. De az elemzésből az is kiderül, ha az egyetemeken online kezdődik meg az oktatás szeptembertől, akkor csökkenhet az albérletek iránti kereslet. Ugyanakkor számos felsőoktatási intézmény - például az ELTE  - átmenetileg átalakítaná a kollégiumi szobákat kevesebb férőhelyessé a járvány elleni védekezés miatt, ez pedig növelheti az igényt a kiadó lakások iránt.

Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől

Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.