Nem mindig szerette iskoláját és az ottani szabályokat az a diák, aki ballagási beszédével könnyet csalt tanárai szemébe.
Én nem szerettem Pannonhalmát.
-így kezdődik az a ballagási beszéd, amivel Bodnár László, végzős tanuló búcsúzott a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumtól.
A végzős diák felsorolja, hogy mennyi mindent nem szeretett a kezdetektől az iskolában, elmondja, hogy 13 évesen határozta el, hogy felvételizik Pannonhalmára, de 14 éves korára már másként gondolkodott.
„Nyílt napon nem voltam és a házirendet sem olvastam el korábban.” mondja beszédében. Megemlíti, hogy az első közös esti imára alsónadrágban érkezett, amit tanárai nem néztek jó szemmel. Számos dolgot felsorol, amiket nem szeretett az iskolában, de ezután jön a meglepetés.
De azt hiszem itt az ideje annak, hogy bevalljam, hogy a múlt idő használata nem volt véletlen az imént elhangzott mondatok elején.
A videó megható része itt kezdődik. A végzős diák minden utált dolog kapcsán elmondja, hogy miért is volt jó és a beszéd végére ő maga is meghatódik, ahogyan tanárai is.
Zseniális fotó: így tartott évzárót egy budaörsi iskola tanára
Az idei évzárók a járvány miatt elrendelt intézkedések miatt sem mondhatók hagyományosnak, de van aki még ezt a különleges év végi helyzetet is tudta űberelni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
