Kihagytak az iskolai évkönyvből egy Down-szindrómás tanulót, az iskola ezek után bocsánatot kért, és azt ígérik, új könyvet adnak ki, pótolva a diák képével.
Glenda DeFabiot, egy New Jersey-i iskola Down-szindrómás tanulóját kihagyták az iskolai évkönyből. Erről Glenda nővére számolt be Facebook-posztjában, az iskola hamar reagált is az esetre - írta meg a Today.
Az iskolától azt nyilatkozták: nem volt szándékos a kihagyás, és senkit sem akarnak kizárni semmilyen ok miatt. Kiegészítő évkönyvet fognak kiadni az összes hallgató - beleértve Glenda - fotóival, és azon lesznek, hogy a jövőben ne fordulhasson elő többször ilyen.
Az család azonban az iskola egy másik forrásától azt tudta meg, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók nem tartoznak egyértelműen egyik évfolyamba sem, nem automatikus az évkönybe kerülésük sem. Az iskola egyébként 21 éves korukig lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulók számára, hogy ott tanulhassanak.
Az említett poszt szerint pedig más sajátos nevelési igényű diák is kimaradt az évkönyből, a szülőkkel pedig nem is konzultáltak a döntésről a megjelenés előtt. A 20 éves Glendának hiába próbálták elmagyarázni, nem tudta megérteni, hogy ő különbözik az osztálytársaitól.
Nap képe: ilyen megoldásokat találtak ki az iskolák az idei évzárókra
Kertben, kis csoportokban és vasalódeszkával - egy fővárosi iskola hetedikesei az egyik diák családjának kertjében tartották bizonyítványosztójukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
