Kihagyták a Down-szindrómás diákot az évkönyből, bocsánatot kért az iskola

Kihagytak az iskolai évkönyvből egy Down-szindrómás tanulót, az iskola ezek után bocsánatot kért, és azt ígérik, új könyvet adnak ki, pótolva a diák képével.

  • Eduline

Glenda DeFabiot, egy New Jersey-i iskola Down-szindrómás tanulóját kihagyták az iskolai évkönyből. Erről Glenda nővére számolt be Facebook-posztjában, az iskola hamar reagált is az esetre - írta meg a Today.

Az iskolától azt nyilatkozták: nem volt szándékos a kihagyás, és senkit sem akarnak kizárni semmilyen ok miatt. Kiegészítő évkönyvet fognak kiadni az összes hallgató - beleértve Glenda - fotóival, és azon lesznek, hogy a jövőben ne fordulhasson elő többször ilyen.

Az család azonban az iskola egy másik forrásától azt tudta meg, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók nem tartoznak egyértelműen egyik évfolyamba sem, nem automatikus az évkönybe kerülésük sem. Az iskola egyébként 21 éves korukig lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulók számára, hogy ott tanulhassanak.

Az említett poszt szerint pedig más sajátos nevelési igényű diák is kimaradt az évkönyből, a szülőkkel pedig nem is konzultáltak a döntésről a megjelenés előtt. A 20 éves Glendának hiába próbálták elmagyarázni, nem tudta megérteni, hogy ő különbözik az osztálytársaitól. 

Nap képe: ilyen megoldásokat találtak ki az iskolák az idei évzárókra

Kertben, kis csoportokban és vasalódeszkával - egy fővárosi iskola hetedikesei az egyik diák családjának kertjében tartották bizonyítványosztójukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.